Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)
I. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK, ERŐSZAK, BŰNBAKMECHANIZMUS A 16-18. SZÁZADBAN - 4. Kristóf Ildikó: Közösségi konfliktusok és boszorkányvád a 17-18. századi Debrecenben
György elmondása szerint: "Fejünk alatt levő párnán ... a kettőnk feje között emberganéjt találtunk. Melyet is levévén, hogy megvirradt, a leánnyal a tűzre tétettem, mihelyt megtüzesedett, a leány háta megett egy fazekat csaptak, kannát, követ, s egyebet hajigáltak. És mindaddig nagy csörgés, csattogás volt a házban, míg [Horváth Istvánnét] meg nem fogták"'.36, A második jellegzetes konfliktuscsoport a népi gyógyítás helyi képviselői, az ún. Orvos Asszonyok és pácienseik viszonyát érinti. A debreceni vádlottak 44%-a űzte az e korban még Igencsak virágzó, mágikus eszközöket, de gyógyfüveket is alkalmazó, s a betegségeket "rontásként" kezelő gyógyító tevékenységet. Az Orvos Asszonyokat nem a hivatásos gyógyítás képviselői (borbélyok, doktorok) vitték - hatáskörük megsértése vádjával - bíróság elé, hanem pácienseik. A lakosságnak az a rétege, amelynek körében tevékenykedtek, meglehetősen ambivalens érzelmeket táplált irányukban. Nagyrabecsülték, tisztelték, és különböző kedvezményekben részesítették őket, mint a jószáhdékú, Jeher" mágia ismerőit, Ugyanakkor féltek is hatalmuktól. Az Orvos Asszonyok presztizsük erősítése céljából maguk is gyakran hangoztatták, hogy ártó, "fekete" mágiát ugyanúgy tudnak alkalmazni, ha megbántják őket, ha nem teljesítik kéréseiket. Ily módon számos speciális konfliktushelyzet adódott, amely pácienst és gyógyítóját szembefordíthatta egymással/s előbbi az összeütközésre következett bajt már gyógyítójának, mint boszorkánynak tulajdonította. Leggyakrabban azon különböztek össze, hogy a páciens késlekedett a gyógyítás díjának megfizetésével, vagy kevesett adott. (Villás Ignácnénak 1693-ban pl. 4 kenyeret, 4 gyertyát, 4 polturát kellett adni 37 Az Orvos Asszonyok, mint boszorkányok kezdettől, 1575-től jelen vannak a debreceni perekben, s ebből a korai időszakból sajnos nem ismerünk tanúvallomásokat Ezért pusztán feltételezésként utalnék arra, hogy az 1693-1737 között gyakori olyan konfliktushelyzetek, amikor a páciensek nem tesznek eleget az Orvos Asszonyokat körülvevő elvárásoknak (nem ajándékozzák még őket ruhaneművel, étellel, aprójószággal 38 , vagy megszegnek bizonyos, az Orvos Asszonyok felügyelete alá tartozó közösségi tilalmakat (Szent György napi dagasztás tilalma, főkötő nélküli szoptatás tilalma, 3 ^ - jelezhetik, hogy a gondolkodás átalakulóban van, a népi gyógyítók és az általuk védett értékek hitele-kezd meginogni. A harmadik jellegzetes problémakör a deviánsnak bélyegzett személyekkél kapcsolatos. A debreceni boszorkányoknak összesen 38 %-át vádolták más jellegű bűn (paráznaság, is^ tenkáromlás, lopás, gyilkosság, gyújtogatás, részegeskedés) elkövetésével is. Ez a szám több, mint duplája az; essexi közösségekre Alan Macfarlane által megállapított hányadnak (15 %), 4ű s magasabb az új-angliai, J.P Demos által megállapított minimumnál (36 %) is. 41 Debrecen példája azt az elméletet támasztja alá, amely a boszorkányvad irányulását tekintve elsőrendű helyet szán az erkölcsi normák megszegőinek. Feltűnő, hogy a deviancia-vádak túlnyomó többsége a városi boszorkányüldözés harmadik periódusában, azaz vizsgált korszakunkban kapcsolódik a boszorkánysághoz. Bár az erkölcsi vétkeket a reformáció kezdetétől keményen ostorozták, a puritanizmus virágkora az, amelyben a legtöbb ilyen munka nyomtatásban is napvilágot látott. 4 ^ Az 1660/90-es időszak különösen termékeny korszak volt ebből a szempontból. Valószínűleg itt, a paráznákról,-mint. "testük Templomából a Szent 36. Horváth Istvánné boszorkányperc (1694.) KOMÁROMY Andor; Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Bp:, 1910. CXLI. 173-175. p. 37. Villás Ignácné perc (1693.) KOMÁROMY A. i.m. CXXXIIl. 152-157. p. 38. Pl. Jóha Mihályné pere (1730.) HBML IV: A. 1018/g. 25. cs. No. 8. 39. Pl. Nagy Kata pere (1693.) KOMÁROMY A i.m. CXXXIX. 168-170. p. 40. MACFARLANE, A. i.m. 158-160. p. . 41. DEMOS, J. P. i.m. 76. p. 42.1651 és 1699 között több, mint 30 ilyen témájú prédikációgyűjtemény, traktátus jelent meg a debreceni nyomdában: Id. OSZK, Kt. RMK1/2. 845. és 1538. sz. közöttt tételek. 64
