Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

I. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK, ERŐSZAK, BŰNBAKMECHANIZMUS A 16-18. SZÁZADBAN - 4. Kristóf Ildikó: Közösségi konfliktusok és boszorkányvád a 17-18. századi Debrecenben

egyezségét (legtöbbször szállásadás, gyógyítás, vagy munkavégzés terén). Nehéz' megítélni, hogy e konfliktus-elbeszélések mennyiben tükrözik a valóságot, s mennyiben viselik magukon olyan sztereotip formulák nyomait, amelyeket hiedelemmonda-kutatásunk jól ismer, s ame^ lyekre pár éve francia falvakban végzett kutatómunkája során Jeanne Favret-Saada hívta fel a figyelmet.29 Debrecenből is jónéhány példa bizonyítja, hogy a kárvallott és boszorkány közötti ellenségeskedés évekre is visszamehetett, polgári, s egyéb bűntetőperekben is kifejezésre jutott, azaz nem feltétlenül abból aódott, hogy boszorkány nem kapta meg a kért szalonnát, árpakását, bort, vagy vasrostát. Szembetűnő azonban, hogy ezekben az elbeszélésekben a konfliktus tárgyaként igen ritkán szerepel a kereskedőváros két legfontosabb "attribútuma": az áru (3 alkalommal) és a pénz (1 alkalommal). Ha meglehetősen kevés volt is kideríthető a perekben érintettek társadalmi állásáról és vagyoni helyzetéről, bizonyos, hogy a vádaskodás a magasabb tisztségeket viselő, tehát vagyonosabb rétegeket nem érintette, az alsóbb, mezőgazdasággal, és kisiparral, kiskereskedelemmel foglalkozó rétegek körében élt. Az 1725-ös, legjobban dokumentálható per is ezt támasztja alá: az egy utcából kikerülő tanuk közül négy 1-1,5 nyilas földdel rendelkező földműves volt, hat földnélkuli mezőgazdasági munkás, tíz szegényebb iparos (takács, csizmadia, gombcsináló, 3 varga, faragó ember, beteges vásári szabó, beteges szalonnahentes, öreg kovács - mindannyian "sorvadt", "rossz házacskával"), hat pedig kiskereskedő (3 aprókalmár-vászonárus, 1 aprólékot ánügató szegényasszony, öreg kufár, élszegényedet} marhakupec).30 Ezen a rétegen belül a "boszorkányvád szociológiája" négy nagyobb problémacsoportot jelez. Elsőként a városi lakosságot vagyon és státus szempontjából élesen megosztó lakó-gazda ellentét említhető. A város dokumentálhatóan a 16. század közepétől figyelemmel kísérte a házzal nem bíró, beköltözött, elszegényedett, vagy megözvegyült lakóréteg helyzetét.

31 A török háborúk után azonban oly mértékben felduzzadt a város lakossága, hogy a vizsgált korszakban, az 1693-as szabad királyi városi jog elnyerését követően tanácsi rendeletek egész sorozata kellett, hogy foglalkozzon a kérdéssel. 1695/96-ban nyolc szabályrendeletet adtak ki, kettő a koldulást, egy a sátoros cigányok helyzetét, öt pedig a lakók ügyét volt hivatott rendezni.32 Lebontatták az egyes utcákban levő földkunyhókat, és az "ollyan haszontalan rossz házakat is, kikben fizetést és szolgálatot kerülő bitangok lappanganak".^ Megszigorították a lakók befogadásának feltételeit, s az utcai önigazgatás, a tízházgazdák felügyelete alá rendelték a lakókérdést, hetente kétszer végig kellett jármuk az utcákat, s bejelenteni, ha valahol "illegálisan" megszállt embereket találtak.34 Témám szempontjából a legfontosabb rendelet az volt, amelyik magukat a gazdákat is felelőssé tette lakóikért: "Valakinél afféle gyanús, vétkes czégéres lappangó ember találtatik ... amit az ollyan hamis ember érdemelne, mint annak Párt tartója meg büntettetik".& Minden bizonnyal ez a "tisztogatási láz" csapódott le a boszorkányvád kontextusában, amikor a hiedelmek szerint a szállás felmondását az elűzött lakó "rontása" követte. 1694-ben pl, amikor Seres György elküldte házától Horváth Istvánnét férjestől, az asszony éjjelente "visszajárt" volt gazdái szolgálóját megnyomni, s a házban rendetlenséget csinálni. Seres 29. FAVRET-SAADA, Jeanne: Les mots, la mórt, les sorts. La soiceilerie dans le Bocage. Paris, 1977. 30. Ráct Mártonné boszorkánypere (1725.) HBML, IV. A. 1018/g. 25. cs. No. 5. 31. A lakókkal kapcsolatos rendeletek az 1550-es évektől figyelemmel kísérhetők, ld. HBMLf közlései "Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei", cím alatt 3-18. szám. Debrecen, 1982-től. 32. HBML IV. A. 1011/a. 23. kötet 33. HBML IV. A. 1011/a. 23. köt. 1695. die. 23. Maji. 34. HBML IV. A. 1011/a. 23. köt 1696. die. 15. Jan. 35. HBML IV. A. 1011/a. 23. köt. 1696. die. 15. Jan.. 63