Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

I. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK, ERŐSZAK, BŰNBAKMECHANIZMUS A 16-18. SZÁZADBAN - 3. Tóth Péter: A szexuális deviancia, mint egyéni és társadalmi konfliktusok feloldása és újabbak generálása a 18. században

lőtt: mély lelkiismereti válságát részint az bizonyítja, hogy éveken keresztül nem gyónt, részint pedig az-is, hogy - pszichológiailag teljesen érhető okokból - szokatlanul részletes feltáró vallomást tett a törvényszék előtt.

14 A másik véglet pedig minden bizonnyal annak a maszturbáláson kapott zalai özvegyasszonynak a viselkedése, aki a maga védelmére a következő, a korra nem éppen jellemző kijelentést, tette: "mindenki szabad az maga testivel".^ Az az új konfliktus, amelyik a cselekmény elkövetése után a deviáns egyén és a közösség között kibontakozót^, már csak azért is figyelemre méltó, mert meglepően ambivalens. A szigorú tiltás és a kegyetlen megtorlás ismeretében ugyanis joggal elvárhatnánk, hogy a közösség és annak minden tagja hasonló keménységgel lépjen fel a bűn elkövetésének már a gyanúja esetén is. És valóban számos példát találunk az ilyen fellépésre: a gyanúsítottat rögtön elfogják és a törvény kezére adják, aki elsőként észreveszi az esetet, rögtön más tanúkat hív - s még folytathatnánk. Nehezen magyarázható továbbá mással, mint a közösségből való kitaszítottsággal az a. tény, hogy a homoszexuális Kukac cigány egyedül bolyongott sátrával szerte Somogyban az 1730-as években.i6 Ugyanakkor feltűnően sokszor találkozunk meglepő toleranciával is a közösség részéről: a sokat emlegetett somogyi homoszexuális nő például éveken keresztül tarthatott kapcsolatot többekkel is az egész falu szemeláttára. Talán még jobb példa a szintén említett Kukac cigány esete: amikor megvádolták azzal, hogy erőszakot követett el égy kanászgyereken, az anya .panaszára a plébános maga elé rendelte. A cigány csupán annyit hozott fel mentségül, hogy néni ő, hanem "az ő képében az ludvérczok cselekedték azt" - és máris mehetett minden következmény nélkül, illetve lovait azért elvette a plébános. Amikór azonban ä következő alkalommal csak kísérletet tett egy szolgalegény elcsábítására, rögtön törvény elé állították és kivégezték, mégpedig a korábbi vétkéért i£. Ugyancsak a közösség és a deviáns egyén viszonyát világítja meg, ha más aspektusból is az az eset, ahogyan a kiszemelt szolgalegény el ákartbánni Kukac cigánnyal. Idézzünk most fel égy részletet a vallomásból: "...mind azon által, hogy szándékát megcsúfolhassa, ajánlotta oda menetelét. Monda neki a czigán: ha eígyüssz, csak a kért mellett füttyencs nékem, énkimegyekhozzád. Azonban ittetén végezése után az czigán visszatért, ellenben megírt szolga legén két hasonló szolga társához menvén, az czigánnák gonosz szándékát azoknak megjelentetvén, mondotta nékik: gyertek az ifién lölkű czigánnyára, ha föllebb circumscrípáltjel adás után az czigán rajta menne, hogy megvernék ötét, a végre őket kérte. Ezek így lévén, mind az hárman botokkal élménének, azon két szolga legényaz kertnek belső részinlefeküvén, onnand vigyáztak: ellenben pedigRámászy az elvégzett helyre magát vé^én, a midőn füttyentett volna], az rab czigán sátorő&ul feléjé'menvén, kénszerétetté Rámászyt, hogy négy kéz lábra állván, lábra valóját salvis auribus eresztené le: a czigán pedig már praevie lábra valóját leeresztette. Már ennyire kelvén a dolog megírt két szolga legén az elvégzett mód szerént az kerteken által ugrottak, némelly ütéseket adtak néki, míglen az nádasban magát nem vette." - Az ilyesfajta önbíráskodás nem csak az adott korra jellemző: napjainkban is történnek hasonló esetek. Az önbíráskodókat pedig a gyűlölet mellett nyilván az is motiválta, hogy'joggal érezhették: tettükre eleve felmentést ad a közössége deviáns egyénnel szemben. . •,:••-' Minden perirat példa viszont arra az uj konfliktusra - ha szabad azt egyáltalán'így nevezni -, amely az egyén és a büntető hatalom között jön létre: A deviancia a régj jogelméletiszerzők szerint is a legsúlyosabb vétkek egyike. Elmondják

1 róla,*? hogy két fajtája van: a bestialitás, amit az ember állattal követ el, illetve maga a szodómia. Ez utóbbi ís két 14. Lásd a 8. számú jegyzetben hivatkozott iratot. 15. Lásd a 9. számú jegyzetben hivatkozott iratot. 16. SMLt. Somogy vármegye nemesi közgyűlésének iratai: Processus críminales, I. index, 160. sz. 17. HUSZTY István idézett művében a III. könyv XIX. címe, 97. oldal. 56