Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

I. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK, ERŐSZAK, BŰNBAKMECHANIZMUS A 16-18. SZÁZADBAN - 3. Tóth Péter: A szexuális deviancia, mint egyéni és társadalmi konfliktusok feloldása és újabbak generálása a 18. században

moszexuális volt,8 a másikukat pedig maszturbáción kapták rajta' - arra utal, hogy korábbi házaséletükben sem lehetett minden rendben, tehát más fajta konfliktussal is számolnunk kell, nem csak azzal, amelyik özvegyi sorsukból következett. Már az özvegyek esetében is szerepet játszhat az életkoruk, mint olyan tényező, amely részben megakadályozza, hogy egy új házasságban oldódjék fel konfliktushelyzetük. S valóban, a periratok által tárgyalt esetek egy olyan csoport körvonalait is felvázolják, amelyben a devianciával vádolt személyeket az életkoruk kapcsolja össze és bontja is rögtön két alcsoportra: akik még nem és akik már nem tudnak eleget tenni a társadalom morális elvárásainak. A periratok tanúsága szerint különösen a "még-nem" csoport tagjai, vagyis a nagyon fiatalok voltak kitéve annak a veszélynek, hogy valamilyen deviáns cselekmény által meneküljenek abból a konfliktushelyzetből, amelyet életkoruk idézett elő. Természetesen az is nyilvánvaló, hogy a fiatalok deviáns cselekményeiben nem csak a hiány játszott szerepet, hanem a kíváncsiság Ösztöne is, amelyet nem a fajfenntartási, hanem az önfenntartási ösztön egyik fajtájaként tart számon a pszichológia. Ámde a kíváncsiság ösztöne éppen a fiatalkorban nyilvánul meg a legerősebben, tehát e kérdés nyitva hagyása nem mond ellent a fiatalok* mint veszélyeztett csoport létezésének. i Az általunk vizsgált forrásanyag eleve kizárja, hogy az azonos neműek önként vagy kényszerből vállalt közösségein - egyházi közösségek, katonaság - belüli deviáns esetekkel foglalkozzunk. Korszakunk, a 18. század paraszti társadalmában is léteztek azonban olyan foglalkozások, amelyeket azonos nemű, s ráadásul a falu közösségétől hosszabb-rövidebb időre elzárt személyek végeztek. Ilyen volt például a pásztorkodás. Mármost forrásaink szerint a pásztorok nagyon sok esetben kerültek deviáns cselekedetek miatt a törvény elé, leggyakrabban bestialitás, olykor pedig nemi erőszak vádjával. Egy elmegyógyászati egyetemi jegyzet a szodomiáról (ami a mai szóhasználat szerint a bestialitást jelenti) szólva azt állítja, hogy "legtöbbször az imbecillisek, illetve igen primitív körülmények között élő pásztorok között fordul elő".™ S ezzel a megfogalmazással mintha egyenlőségjelet látszana tenni az imbecillis és a pásztor között. Forrásaink azonban egyáltalán nem igazolják ezt a feltételezést. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a deviancia megjelenési formája összefügg azzal, hogy az elkövető tulajdonképpen együtt él az állatokkal. A deviancia oka azonban nem keverhető össze a megjelenési formával, s különösen nem akkor, ha ez az utóbbi nem mindig azonos. Forrásaink azt sugallják, hogy az okot sokkal inkább a foglalkozás meghatározta körülményekben kell keresni, mintsem az elkövető elmebeli állapotában. Ennek bizonyságul álljon itt egy 26 esztendős, nemi erőszakot elkövető pásztor önéletrajz-szerű vallomásából egy részlet: "Füreden, ezen tekintetes nemes Somogy vármegyében lettem a világra, ahol az édesatyám juhász lévén, engemet hol Magyaregresen, hol Jutában és Gesztiben felnevelt. Az édes atyám Jutában meghalálozván, legelső szolgálatban Eddéh állottam, ahol négy egész esztendeig csordás bujtár képpen szolgálván, innénd mentem Osztopánba, ahol esztendeig a csikósnál bujtár lévén, on~ nénd mentem Pamukra, ahol négy egész esztendeig Kelé György uramat béres képpen szolgáltam, ahol ugyan Borda Antal uramat is esztendeig ugyan béres képpen szolgáltam. Pamukról Mocsoládra menvén, ahol esztendeig ugyan csikós bujtár voltam, innénd ismét Pamukra vissza menvén, innénd Fiadra mentem kanásznak, ahol esztendeig az helységet szolgálván ... XJgy mentem Ráksiba, ahol Kovács István nevű gazdát szolgálván, innénd mentem Dömötör nap táján Rácz országba, ahol Ürményi urakat kanász bujtár képpen szolgálván, úgy jöttem ismét Szent György nap után Jutába, ahol Csonka Jánost... kanászul szolgálván ... az várdai csárdán 8. Somogy Megyei Levéltár (a továbbiakban: SMLt.), Somogy vármegye nemesi közgyűlésének iratai: Processus criminales, I. index, 521. sz. 9. Zala Megyei Levéltár, Zala vármegye nemesi közgyűlésének iratai: Inquisitiones magistratuales. 37. sz, 10. Dr. MOLNÁRLászló: Előadások az elmegyógyászatból. Kézirat. 1972. 54