Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

I. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK, ERŐSZAK, BŰNBAKMECHANIZMUS A 16-18. SZÁZADBAN - 1. Szakály Ferenc: A hatalmaskodás mint a magyar jogok érvényesítésének eszköze a török által megszállt országrészekben

jogszolgáltatás és közigazgatás megélénkülését is,** ami aztán messzemenően visszahatott a kiváltó jogérvényesítési formákra is. Nem úgy persze, hogy megszüntette az ily célzatú hatalmaskod ásókat - azokra a török jelenléte miatt továbbra is szükség volt -, hanem úgy, hogy szervesebben beleépítette őket a jogorvoslati rendszerbe. Hasonló hatása lett a jobbágyok egymás rovására elkövetett helyi hatalmaskodásainak is, hiszen belőlük, mivel - lévén, hogy általában határviták nyomán keletkeztek - közvetlenül érintették a nemesi birtokjogot is, rendre-sorra vizsgálatokhoz, majd - immár az érintett földesurak közti - pereskedésekhez vezettek. Valójában azonban nemcsak a kifejezetten jogkinyilvánító-jogérvényesftő, hanem a leplezetlenül haszonszerzési célból végrehajtott hatalmaskodások is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a hódoltság túlnyomó része a török megszállás alatt továbbra is magyar fennhatóság alatt maradt a török bentlakásának másfél századában. Az a tapasztalat, hogy kihágásaik megtorlatlanul maradnak és így a legkönnyebben itt szerezhetik be akadozó zsoldjuk pótlását, fokról fokra jobban a hódoltságba vonzotta a mindig zsákmányra éhes magyar katonákat és hajdúkat, akik időhaladtával többet tartózkodtak itt, mint az őrizetükre bízott várakban, s valóságos hódoltsági specialistákká nőtték ki magukat. Folyamatos jelenlétük állandóan figyelmeztette a jobbágynépet: jobb, ha engedelmeskedik távolban székelő magyar urai, a magyar állam és a nemesi vármegyék akaratának, hiszen ellenállási kisérletei nem maradnak büntetetlenül. Ez, valamint azon keserű tapasztalat, miszerint a megszállóktól nem várhatnak hathatós védelmet a behatoló magyar végváriak és a szükség esetén általuk (is) nyomatékosított magyar törekvések ellen, szilárdabb alapul szolgált a hódoltságban kialakult sajátos közjogi helyzetnek minden államközi egyezségnél - amelyek egyébként tilalmazták a törököknek a magyar, a magyaroknak a török felségterület megtámadását - és a végvárvonalon folyó csatározásnál. 14. SZAKALY Ferenc: Magyar jogszolgáltatás és közigazgatás a török hódoltságban (előkészületben) 43