Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

VI. VÁROSI KONFLIKTUSOK - 5. Gyáni Gábor: Fővárosi zavargások a dualizmus évtizedeiben

sebesültek foglalkozási megoszlását vizsgálva a szakmunkás és az iparos elemek szerepe tűnik a leghangsúlyosabbnak, a sebesültek 1/3-a került ki az ő körükből, s csak további egynegyede volt a gépmunkás vagy segédmunkás. A fennmaradó rész zömmel a cseléd, szolga, valamint az alkalmazott vagy önálló kispolgár foglalkozási kategóriák tagjaiból állt (8,7 %, illetve 7,1 %) és sok az ismeretlen foglalkozású személy (13 %). Végül a sebesültek között van néhány tanuló és rendőr is. Ha az elemi foglalkozási megnevezések alapján osztályozzuk a sebesültek csoportját, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy közöttük volt 22 munkás, 19 lakatos, 10 kovács, 8 rendőr, 6 tanuló és 6 hivatalszolga. Ezek tehát a legnépesebb egyedi foglalkozási csoportok. További érdekes szempont a sebesültek lakóhelyi megoszlása, amely azt mutatja, hogy egynegyedük élt az akkori VI. kerületben, a tulajdonképpeni Angyalföldön, újabb 15 %-uk a korabeli V. kerületnek volt lakója (Külső-Lipótváros) és 11-11 % élt a VII. és a VIII. kerületben (Kőbányán és a Józsefvárosban). Ezek az adatok maguk is jól mutatják, hogy a zavargások közvetlenül a Váci út környékét érintették, ezen a részen lakott a sebesültek 2/5e. Azaz: ez a zavargás mégiscsak viszonylag szűk területre lokalizálódott, illetve népes munkásnegyedek népességét érintetlenül hagyta, az eseményekbe közülük csak kevesen kapcsolódtak bele, az ő mobilizációjuk elmaradt (különösen a budai munkásnépességre és az elővárosok proletariátusára vonatkozik megállapításunk, ahol Újpest az egyedüli kivétel). Az igen súlyos összecsapások dokumentálása megköveteli a sebesülések módjára és mértékére utaló kimutatások eredményeinek a bemutatását is. Ez a zavargássorozat egyike azoknak, amelyek halálos áldozatokat is követeltek: a halottak száma 4, mindegyikük lőtt sebébe halt bele, s mindannyian - egy kivételével - a tüntetők közül kerültek ki. Ám még további 30 főt (16,3 %) ért lövés, jóllehet kardhasználat okozta a legtöbb sebesülést: minden második érintettnél észleltek vágott sebet, s ehhez képest elenyésző (12 %) a zúzott sebbel ápolásra szorultak, vagy az éppen csak zúzódással regisztráltak számaránya (6 %). Az összeütközések fizikai hevességét mindennél inkább tanúsítja, hogy a 184 sebesültből 56 személy életveszélyes állapotba került, ami a sebesültek 30 %-ának felel meg. Aligha csodálkozhatunk azon, hogy a hatóságok utólag miért vizsgálták olyan aprólékosan a történteket és benne a rendőrség-katonaság tényleges felelősségének a mértékét. 354