Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)
VI. VÁROSI KONFLIKTUSOK - 5. Gyáni Gábor: Fővárosi zavargások a dualizmus évtizedeiben
kocsijaiból, továbbá a park padjaiból rögtönzött barrikádokat emelt a rendőrséggel vívott harca érdekében.12 Délután az események térbeli súlypontja áthelyeződött a Belvárosba. Ennek a hátterében az állt, hogy a szociáldemokrata párt ez időre a Petőfi térre hirdetett tömeggyűlést. A karhatalmi alakulatokat, ennek megfelelően, nyomban átcsoportosították, amelyek megszállták a ma már nem létező Kígyó teret, magát a Petőfi teret és kijebb a Kiskörút vonalában lévő összes forgalmi teret.13 A Belváros köré vont kordon talán még sikeresebbnek bizonyult, mint a Lipótvárost délelőtt övező védelmi gyűrű: a tömeggyűlést nem lehetett megtartani. 14 Összegezzük az első nap mérlegét. A hatalom - feltűnően nagy erők bevetésével megvédte a Nagykörúttól befelé eső negyedeket, magát a városközpontot, azt, aminek a fizikai birtokbavétele érdekében a külvárosok több tízezres (becslések szerint a 100 ezret is elérő) tömege útnak indult. Kisebb tömegeknek azonban módja nyílt behatolni ide, még kevesebbeknek a Belvárosba is sikerült eljutnia, ám ott a továbbhaladásukat megakasztották, a szokatlanul erős rendőri-katonai ellenállás védekezésre, majd meghátrálásra késztette a tüntető tömeget.15 A demonstrálás szándékával a belvárosba vonulni kívánó munkástömegek a nagyvárosi köztér ilyetén elfoglalásával mintegy szimbolikus hatalomátvételt igyekezett megvalósítani, hiszen minden ilyen jellegű köztérfoglalás annyi, mint a hatalom és a felső társadalmi rétegek, a vezető osztályok társadalmi terének a kisajátítása, a tőlük, a munkásnépességtől már előzőleg elidegenített városi nyilvános tér (a belváros) visszaszerzése.16 Ám ez a szándék most nem teljesült, hiszen a délutáni visszavonulással a zavargások térbeli gyújtópontja újból áthelyeződött, immár a munkás külvárosok és a külső kerületek területére korlátozódott, ott folytatódott. A munkásság saját negyedeiben sáncolta el magát, azokat to-' tálisan kisajátította magának. Az elsáncolás módjára világít rá az alábbi példa. Az ún. Csikágóban, az "Erzsébetvárosnak ezen a részén ... fél óra alatt az egész negyedre sötétség borult. A gázlámpákat sorra leverték". A Garay téri piac bódéinak és sátrainak a felhasználásával pedig akadályokat emeltek, "eltorlaszolták az utat, sőt valaki drótkötelet szerzett, mellyel elzárták Csikágónak csaknem valamennyi utcáját... A sötét utcán a legveszedelmesebb csapda a láthatatlan drótsövény" X 1 Másnap, amikor a munkásság újra fel kívánta venni a munkát, bezárultak előtte a gyárkapuk. Időközben ugyanis a gyártulajdonosok két hétre kizárták sztrájkoló munkásaikat a munkából. Ez a döntés motiválta az újabb zavargásokat, amelyek azonban a külvárosok területére lokalizálódtak és kifejezetten védelmi jellegűek voltak. A tüntető munkások saját lakónegyedeik egyedüli birtokosaivá léptek elő, elsőként pedig szabadon engedték indulataikat. "A kidöntött gázlámpák vasoszlopaival zúzzák be a gyárak kapuit, törnek, zúznak, rombolnak. Mintegy negyven villamoskocsit felborítanak s amikor a tömegnek egy petroleumos hordókkal mep-akott teherkocsit sikerül a hatalmába kerítenie, megkezdődik a gyújtogatás... A tömeg a villamosokból, a teherárúval megrakott kocsikból emelet magas barrikádokat emel és megakadályozza ezzel a tűzoltók kivonulását is".^> A zavargások központja Angyalföld, de kiterjed más munkásnegyedekre is (Kőbánya, Újpest, Budafok). Az angyalföldi barikádok rögtönzött építmények, nem alkotnak össze12. REMETE László: Lm. 136. skk. 13. Uo. 167; BFL IV. 1428. gy. 4421/1912-XI. 14. REMETE László: i.m. 174. p. 15. Ezen a napon 1650 gyalogos, 1S6 lovas rendőr lett bevetve, készenlétben állt még a budapesti katonai helyőrség egésze, megközelítően 3 ezer gyalogos és lovas, de mozgósították a környéken gyakorlatozó egységeit is. Másnap, néhány közeli város katonai alakulatainak és további 500 rendőrnek a fővárosba rendelésével mintegy megkétszereződött a karhatalmi erők száma, tehát 10 ezer körülire duzzadt. BFL TV. 1428. gy. 4421/1912XI. 16. Vö. GYÁNI Gábor Nyilvánosság a nagyvárosban. Akadémia, Bp. megjelenés előtt. 17. REMETE László: i.m. 197-198. p. 18. BAKSA János, szerk.: Lm. 124. p. *
