Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

VI. VÁROSI KONFLIKTUSOK - 4. Kresalek Gábor: Valós és kreált konfliktusok az ötvenes évek jelenidejű játékfilmjeiben

hoz. Valóság és kimódoltság együttes jelentkezése tehát végső soron nem sokkal mond töb­bet az emberről, mint a csupán kiagyalt erőltetett, didaktikus céllal felépített konfliktusrend­szer. Valós konfliktust hitelesen a korszak filmjei közül kettő tár fel filmszerű módon. Ezek a "Gázolás" és a "Körhinta". Mivel az utóbbi csoportosításunk szerint egy másik kategória reprezentánsa is, most előadásom végén csak az elsővel fogok foglalkozni. Ha Gertler Viktor 1955-ben készült filmjét elemezzük, a konfliktusrendszer és az ér­tékalakzat vizsgálatán kívül figyelmet kell fordítanunk esztétikai értékeire is. Ez a mű a kor­szak filmjeinek azon kisebbségébe tartozik, amely műalkotásként ma is megállja a helyét. Felbontott időrendű szerkezete a lélektani krimik feszültségteremtő, a néző figyelmét lekötő, alkotó együttműködést kívánó és feltételező erényeit valósítja meg. Jelenetezése, világosítása, a külső és belső helyszínek megválasztása a sötét tónusú borongós képek, a sok eső, az olasz neorealista iskola hagyományainak öntörvényű folytatói sorába emeli az alkotókat. A képek sallangok nélkül, precízen közvetítik a szereplők lelkében lezajló folyamatokat, a tisztaság és az erkölcsi nihil harcának állomásait. Ez utóbbi a film kulcs­kérdése, amely egyszerre jelentkezik a filozófia, a társadalmi praxis és a politikum síkján. Az első elem a film szaggatott ábrázolásmódjából következik. Ahogy egy-egy szereplő^ láttatja az eseményeket úgy világlik ki a hozzá tartozó igazság. Ahány látószög, annyi fel­vetés, torzítás. Megannyi szándékolt, vagy akaratlan értelmezés, érzelmi befolyásolás, vakság. A sok látszólagos igazság^arab egymásra halmozása, a végső igazság bebizonyosodása után és annak ellenére felveti a kérdést, emberi viszonyrendszerek között létezhet-e objektív igazság. A probléma gyakorlati jelentése ennél konkrétabb. Arra keres választ a film, hogy egy társadalom tagjai képesek-e az őszinteségre konkrét események kapcsán. Mi a veszélyesebb: a bűn, vagy az eltussolása érdekében végzett ködösítés. A politikai mező látszik a legmegfoghatatlanabbnak. Egy társadalom nyitottságát meg­határozza tagjainak az igazsághoz való viszonya. Amikor tehát a film tudomásul véve a kérdés filozófiai szintén való megoldhatatlanságát a gyakorlatban mégis az igazság kiderítése mellett tör lándzsát, egy nyitott, őszinte politikai gyakorlat mellett foglal állást. Első és legfontosabb rendezőerővel bíró értéke a filmnek az igazság, melyhez a tisztaság­erkölcsi nihil oppozíciós pár kapcsolódik. A többi felvonuló érték további szembeállítás mellett ezen ellentétpár alá rendelhető. Közülük a legfontosabbak: hűség-érzéki örömök haj­szolása, őszinteség-hazugság, erkölcsi tartás-gyengeség, tiszta érzelmek-cinizmus. Nagy erénye a filmnek, hogy ezek az értékek nem jó és rossz oldalra állítva, hanem keverten jelentkeznek az egyes szereplők jellemében és viszonyrendszereiben. A film konfliktusrendszere ezen értékek párharca és a vezérlő érték felé haladása köré rajzolódik. Konklúziót vonni az ötvenes évek filmbéli konfliktusairól e két szféra kiemelése alapján értelmetlen. Ezért: Végezetül ismertetem a kialakított csoportokat, melyek mentén a vizsgált filmekben található értékeket elhelyeztük. Úgy vélem ezek jelzése is érzékeltetni tudja a témában rejlő lehetőségeket. 1. Az életvitellel kapcsolatos, elsősorban csoportokra vonatkozó konfliktusok. Ön­törvényűség, autonómia szembeállítva a kívülről, felülről irányított magatartásmin­tákkal. Példa: Valahol Európában. 2. Városi élet - vidéki élet. Szembeállítás a két szféra sajátos életmódbeli, viselkedési normái, erkölcsi értékei szempontjából. Példa: Kis Krajcár, Hintón járó szerelem. 3. Szubkultúrák konfliktusa a közösségi élettel. Értelmiségiek "csodabogárként" való be­mutatása. Jampecek és "mintafiatalok' 1 összeütközései. Példa: Kis Krajcár, Egy pikoló világos, Úttörők, Én és a nagyapám, 2x2 néha 5. 4. Régi és új életforma ütközése. Példa: Körhinta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom