Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)
V. AZ IPAROSODÁS TÁRSADALMI KONFLIKTUSAI - 6. Szulovszky János: Presztizs és propaganda, avagy a folklór mint konfliktusoldó eszköz
Önálló foglalkozássá válásában itáliai és Svájc olaszlakta területéről származó mesterek játszottak döntő szerepet.5 Sokáig meglehetősen lebecsült foglalatosság volt,6 nem tekintették becsületes céhbeli mesterségnek, s ez szinte egészen a 18. száza'dig lehetetlenné tette céhalapításukat. Magyarországon a kéményre vonatkozó legkorábbi írásos adat - A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint - 1395-ből valóJ Bár a pozsonyi számadáskönyvek már 1439-ben a tanács kiadásai között felsorolják a kéményseprő járandóságát, azonban a kéményseprésnek, mint iparszerű foglalkozásnak a reális datálása hazánkban a 16. század. A mesterség a 17. század végéig jelentéktelen szerepet játszik, s igen szűkös megélhetést nyújt.8 A városi élet fejlődésével, az építkezések növekedésével és a mind gyakoribb károkat okozó tűzvészek miatt terelődött a hatóságok figyelme a kéményseprés fontosságára. Ez a körülmény adott lehetőséget a vándor olasz kéményseprők letelepedésére a 17. század második és a 18. század első felében. Céhalapításukra 1748-ban került sor. Mária Terézia kiváltságlevelei révén nyertek reáljogot előbb a győri, majd a budai kéményseprők.9 Munkájuk tűzrendészen fontossága miatt a későbbiekben is a jogi szabályozások során megkülönböztetetten kezelték e mesterséget, s bizonyos kedvezményeket kaptak.l° Ez lét- és vagyoni biztonsághoz, gazdasági helyzetük lényeges javulásához vezetett. É szakma fénykorában 1884 és 1940 között - a zárt kerülettel rendelkező mesterek kétkezi munka alól voltaképpen mentesülve, fokozottabb mértékben tudtak részt venni szűkebb-tágabb környezetük közéletében, és jelentősebb vagyonnal és társadalmi tekintéllyel az úgynevezett középosztály módosabb tagjai közé számítottak. Jellemző erre az időszakra az az (ön)értékelés, miszerint egy községben az "elit a pap, a kántor, a kántortanító, a kéményseprő és esetleg még a patikus volt". Természetesen más volt a helyzet a segédeik esetében, bár az ő jövedelmük is magasabb volt az átlagosnál.! l 1949-ben a kérnényseprőipart is államosították. Megszüntették a zárt kéményseprő körzeteket, s ezáltal az ezekért való személyes felelősségvállalást is. A tapasztalt mesterek 5. V.o.: PUCHNER, K.: Süddeutsche Kaminfegerfamilien italienische Herkunft. Archiv für Sippenforschung, 13. 145. skk.; DOBSA László i.m. 10. és 12. p.; REKETZKI, Else i.m. 209-217. p.; SPIESZ, Anton: A céhrendszer a Magyar Királyságban és heíye az Összeurópai céhrendszerben. In: ÉRI István et alii. Szerk.: Nemzetközi Kézművesipartörténeti Szimpózium, Veszprém, 1979. 236-243. p. 6. V.o.: pl. MEGERLE, Johann Ulrich (Abraham a' Santa Clara):Etwas für Alle. Dresden, 1905. 44M4Ó. p.; STRATHEARN, Gordon - COCKS, T. G. B.: A People's Conciences Constable, 1952. 7. BENŐ Loránd - KISS Lajos - PAPP László szerk.: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. II. 1970. 437. p. 8. DOBSA László i.m. 16. p. 9. Ld. pl. SPIESZ, Anton i.m. 240. p.; SZULOVSZKY János i.m. 356. p. 10. Ezekről: ld. RÓZSA Miklós tanulmányait: Céhen kívüli iparok és iparosok az Ideiglenes Iparrendtartás igazgatási rendszerében. In: NAGYBÁKAY Péter szerk.: III. Kézművesipartörténeti Szipózium. Fertőd, 1976. október 26-27. Veszprém, 1977. 90-117. p.; Iparos szervezetek Magyarországon az 1859. évi iparrendtartás igazgatási rendszerében. In: ÉRI István et alii szerk.: Nemzetközi Kézművesipartörténeti Szimpózium.Veszprém, 1978. november 22-24. Veszprém, 1979. 139-174. p.; Az első magyar általános ipartörvény iparigazgatási rendszere. In: NAGYBÁKAY Péter szerk.: IV. Kézművesipartörténeti Szimpózium. Veszprém, 1980. december 12. Veszprém, 1981. 122-159. p.; Das Verwaltungssystem des zweiten ungarischen allgemeine Gewerbegesetztes bis zum Ende des 19. Jahrhunderts. In: FÜLEP Zsófia - NAGYBÁKAY Péter - SOMKUTI Éva red.: II. Internationales Handwerksgeschichtliches Symposium. Veszprém, 21-26. 8. 1982. Veszprém, 1983. 119-128. p.; A második magyar általános ipartörvényen alapuló iparigazgatás rendszere a XIX. század végéig. Kézirat, é.n. 11. SZULOVSZKY János i.m-357. p. t 312
