Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

V. AZ IPAROSODÁS TÁRSADALMI KONFLIKTUSAI - 3. Bircher Erzsébet: Birodalmi gazdaságpolitika és a lokális érdekek konfliktusai a magyar kőszénbányászat első évtizedeiben

RENDI TÁRSADALOM - POLGÁRI TÁRSADALOM 3. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK SALGÓTARJÁN, 1&9. Bircher Erzsébet BIRODALMI GAZDASÁGPOLITIKA ÉS A LOKÁLIS ÉRDEKEK KONFLIKTUSAI A MAGYAR KŐSZÉNBÁNYÁSZAT ELSŐ ÉVTIZEDEIBEN Két, különböző léptékű gazdaságpolitika összeütközéseinek az elemzése - még ha azok olyan, látszólag jelentéktelen kérdés körül robbantak is ki, mint a 18. század második felében megindult hazai kőszénbányászat - ellentmondó törekvéseket, érdekviszonyokat tárhat fel. Csakúgy, mint a korszak minden kérdésében, a két szembenálló fél itt is az erejében megrendült, struktúrájában változó nagyhatalom, illetve annak a rendi bástyák mögé húzódott, függetlenségének maradékait védelmező magyar nemessége volt. Az abszolutizmus központosító törekvéseivel szemben megmerevedő magyar politikai intézmények küzdelme dichotomikus folyamatot eredményezett. A magyar nemesség ellenállása nem volt eredménytelen: a monarchikus hatalom egységesítő tendenciáival szemben sikerült megőriznie a partikuláris függőségeknek egy olyan szövevényét, amely középkori intézményekben, törvényekben gyökerezett. A Habsburgok abszolutizmusa a hiányzó szerkezeti egyöntetűség és szilárdság miatt sem gazdasági, sem politikai tekintetben nem érte el az "ideális" abszolutista állam jellemzőit.

1 A birodalomépítés elvi kimunkálása során pedig valamennyi teoretikus erre tette a fő hangsúlyt. A monarchia gazdaságpolitikája, amely Johann Joachim Becher, Wilhelm von Schröder és Philipp Wilhelm von Hörnigk munkássága nyomán alakult ki, legfőbb célkitűzésének azt tekintette, hogy az imaginárius, nemzetek feletti fogalomból valódi politikai és gazdasági egységet formáljon. Hörnigk híres műve, az 1684-ben megjelent Oesterreich über alles, wan es nur will ... az osztrák birodalomépítő gazdaságpolitikai elképzelések kátéja. A belőle kirajzolódó kép egy olyan, autarchiára berendezkedő birodalmat körvonalazott, amely szerint a Habsburguralom alá tartozó valamennyi ország és tartomány korábban már kialakult gazdasági jellemzőit kell figyelembe venni, s a belső arányokat nem megváltoztatva kell az egységre törekedni. Hazánk az abszolutizmus nézőpontjából - mezőgazdasági terményein kívül - egyetlen figyelemre méltó értékkel bírt: és ez a még romjaiban is európai jelentőségű nemesfém- és 1. ANDERSON, Perry: Az abszolutista állam. Budapest, 1980. Az osztrák abszolutizmus jellemzőiről: 389426. p.