Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

IV. MODERNIZÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM. KONFLIKTUSOK A MODERNIZÁCIÓS FOLYAMAT SORÁN A 18-19. SZÁZADBAN - 7. Kemény Mária: Konfliktus, vita és döntés az Akadémia székházának építészeti stílusáról

Arnold segítségével, aki költői szépségű előadást tart a gótika geneziseiről^ igyekszik meg­győzni a közvéleményt arról, hogy csak a gótikus stílus választása jelentheti a nemzeti ügy pártolását. Dessewffyék sem cselekszenek egyébként különbül. Amikor kiderül, hogy a pályázatra egyetlen számukra elfogadható terv sem érkezett be, titokban bízzák meg Németország két vezető neoreneszánsz építészét, a müncheni Leo Klenzét 19 és a berlini Friedrich August Stülert, 20 hogy a program alapján készítsenek ők is pályázati terveket. Amikor ez itthon kiderül, a sajtóban felháborodott tiltakozások látnak napvilágot az ellen, hogy esetleg idegen építész kapja a megbízást, az Akadémián pedig Kubinyi Ferenc vezetésével követelni kezdik, hogy a végleges tervet az Akadémia egész testülete demokratikus szavazással választhassa ki. Ezt az indítványt Dessewffy azonnal elutasítja, s teljes határozottsággal kifejti, hogy az Akadémiának mint testületnek nem áll jogában gazdasági és pénzügyi döntéseket hozni, (a stíluskérdés gazdasági vetületeire céloz),2l mert az "csupán tudományos intézet"'.22 "Az Akadémiának, a valódi háziúrnak befolyása e szerint elutasíttatott, de egyszersmind kiderül természetellenes viszonya az igazgatósághoz"^ kommentálja Henszlmann összefoglaló cikkében. Kubinyi azután ebben az irányban folytatja a támadást, és kifejti, hogy a közadakozás olyan helyzetet teremtett, amelyben már nem tartható fenn az Akadémia és az Igazgató Tanács korábbi viszonya. "Jelenti ez okból Kubinyi úr, hogy a jövő nagygyűlésen in­dítványt teend, hogy az akadémia és az igazgató tanácsa közti viszony szabadelvűbb alapon rendeztessék" mert ... "így tarthatja fenn az akadémia önállóságát, így emelkedhetik azon tekin­télyre, mellyel a párisi akadémia bír. "24 Dessewffy persze ezt az indítványt "az eredeti alapítá­sok természetével nem tartja összeegyeztethetőnek. "25 Ekkor valóban még nincs annyi ereje a demokratizálódást kívánó tudóscsoportnak, hogy lerázza magáról a paternalisztikus vezetést. Az alapszabályok módosítására még tíz évet kell várni. Henszlmannék sikeres propagandája következtében Pesten petíciót fogalmaznak, aláírást gyűjtenek a magyar terv elfogadása érdekében, s kifejezik reményüket, hogy fi­gyelembe veszik majd "az építészeti szakértők, a pesti művészek, a nagy közönség s az együtt lévő országgyűlés óhajtását, ha az óhajtás a hazánkfiai által készített terv mellett nyilatkozik." 26 A közvélemény "óhajtása" sem elég ahhoz, hogy az Építési Bizottság elálljon eredeti szándékától, s ne egy német építésztől származó neoreneszánsz tervet válasszon. A végleges megbízás újra csak titokban megy el Berlinbe, még az illetékes akadémia tagokból álló bi­zottság végleges döntése előtt. Ezt a látszatbizottságot a viták során sikerült ugyan kikénysze­ríteni, de az olyan tagokból állt, akik (post festum) megszavazták a Stüler-tervet. A kiábrándulás, a csalódás óriási, az Akadémia nagyon sokat veszít felhalmozott erkölcsi tőkéjéből, mert a legitimitását vesztett vezetés csak nyílt diktatórikus eszközökkel képes keresztülvinni döntéseit. Henszlmann, kétes szereplése ellenére, úgy érzi, joggal tehet szem­18. IPOLYI Arnold: A középkori emlékszerű építészet Magyarországon. Budapesti Szemle, 14. kötet. 1862. 72­107. p. 19. Leo von KLENZE (1784-1864), I. Lajos udvari építésze Münchenben. Legfontosabb művei: a müncheni Alte Pinakothek és Glyptothek, és a Walhalla Regensburg mellett. 20. Friedrich August STÜLER (1800-1865) IV. Frigyes Vilmos porosz király építésze. Fő művei a berlini múzeumszigeten a Neues Museum és a Nationalgalerie, a frankfurti régi Tőzsde, a kölni Wallraf-Richartz Múzeum, és a potsdami Orangerie és Hohenzollern vár. 21. A neoreneszánsz stílust olcsóbbnak tartották, mint a neogótikust. 22. TÓTH Lőrinc: Az akadémia palotája építési ügyében. I. rész. Sürgöny, I. évf. 1861. 164. sz. 23. HENSZLMANN: i.m. 16. p. 24. Beszámolók az Akadémia üléseiről. Budapesti Szemle, 13. kötet. 1861. 126-127. p. 25. U.o. 26. HENSZLMANN: i.m. 16-17. p. 273

Next

/
Oldalképek
Tartalom