Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

IV. MODERNIZÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM. KONFLIKTUSOK A MODERNIZÁCIÓS FOLYAMAT SORÁN A 18-19. SZÁZADBAN - 4. Bősze Sándor: Egy epizód az 1880-as évek somogyi antiszemita zavargásaiból. Egy antiszemita egyesületalakítási kísérlet

20-25-en jöttek el.

16 A népgyűlést a Korona szállóban akarták megtartani; tulajdonosa azonban nem adta át az igényelt termet. így a Hönig-féle kocsmába vonultak a hozzájuk csapódott 200 fő körüli hallgatósággal. Itt döntöttek az egylet megalakításáról. Elnöküknek Szalay Imrét, Károly testvérét választották meg.i? A hivatalos forrásoké szerint a Magyar- és Erdélyhoni Izraeliták Országos Irodája is tudomást szerzett a tervezett népgyűlésről. Erről jelentést küldött a belügyminiszternek, aki Jankovich László főispánt fokozott éberségre figyelmeztette. E harmadik verzió szerint az egylet szervezői 100 forintért bérbe vették a Korona Nagyszálló egyik termét, amelyet - ugyanakkor - a kaposvári izraeliták is kibéreltek 300 forintért, így a szervezők az értekezletet valóban egy "zugkocsmában" kényszerültek megtartani. Miután kiszivárgott, hogy ezen Nemes Józsán kívül Lóránt Antal kaposvári rk. káplán is részt vett, a veszprémi püspök is kénytelen volt belekapcsolódni az ügybe. "... szigorúan meghagyta, hogy a Somogy megyében felmerült zsidóellenes mozgalomban való részvételtől tartózkodjanak, az antiszemitikus egyletbe be ne lépjenek, vagy ha már beléptek volna, nevüket az egyleti tagok sorából töröltessék, s minden összeköttetést ezen egylettel megszakítsanak..." Az egyesület alapszabály-tervezetéről és tiszti karáról 1883. január 6-án döntöttek. A belügyminiszter a hozzá beérkezett novellatervezetet - fogalmazási okokra hivatkozva - nem fogadta el. Az egylet vezetősége a legjobban kifogásolt részeket átfogalmazta: "... az egylet arra akar szövetkezni, hogy egy tag sem vásárol zsidótól és nem ad el zsidónak, - szabatosan mondva - izraelitával nem bocsátkozik üzletbe ..." Egyébként a Belügyminisztérium - a kormány magatartásával összhangban - az országban egyetlen antiszemita egyesület alapítását - így a Somogy vármegyeiét - sem engedélyezte.

19 Konkrétan az egyesület (Védszövetség) működéséről az elmondottakon kívül nincs is primer adatunk, de joggal feltételezhetjük: az egyletalapítók tevékenysége sem merült ki e kisérletben. Egyebek mellett antiszemita bálokat rendeztek, kulturális rendezvények részvételében igyekeztek diszkriminálni az érintett települések zsidóit (pl. 1882. november 4-én és 5-én Szigetváron)20 röplapokat terjesztettek stb. 1883-ban antiszemita zavargások sorozata vonult végig az országon: "... a mozgalomnak két nagy gócpontja alakult ki: az egyik a Dél-Dunántúlon, ahol zsidó bérlők és kereskedők ellen, a másik az északi megyékben, ahol elsősorban a Galíciából betelepült zsidó kiskereskedők, pénzkölcsönzők ellen irányult."** A dél-dunántúli régióban, ezen belül - Zalát nem számítva - Somogyban, csaptak a legmagasabbra az indulatok. Országos viszonylatban is az érintett települések számát tekintve -, Somogy vármegye járt az élen a következő színhelyekkel: Alsók, Barcs, Babócsa, Berzence, Bükkösd, Darány, Csurgó, Gyékényes, Istvándi, Kaposvár,. Kéthely, Kisdobsza, Kötcse, Marcali, Nagydobsza, Nemesvid, Nagyatád, Nagybajom, Sarkad, Szigetvár és Vízvár.22 A törvényhatóság - a kormány utasításainak is megfelelve - erélyesen lépett fel és pl. a főszolgabíró Szigetváron a zavargók közé lövetett, Berzencéről 10, Szigetvárról pedig 7 embert ítéltek el.23 Az 1884-es választásokra a felforrósodott hangulat volt a jellemző. Az antiszemiták azonban csalódtak, mert eredményeik jóval szerényebbek voltak a vártnál. Somogy hét jelöltjéből hárman Gruber János, Szalay Károly és Imre - kerültek be a tisztelt Házba.

24 A mozgalom a választásokat követően az évtized végére lassan elhalt. 16. Somogy. 18. évf. 1882. 39. sz. szeptember 26. 2. p. 17. Somogy. 18. évf. 1882. 44. sz. október 31. 3. p. ' 18. Országos Levéltár. BM. K-150-VII-8/1883. 2355. 1127. cs. 19. Mo. tört. 6/2.1275. p. 20. Somogy. 18. évf. 1882.46. sz. november 14.1-2. p. 21. KUBINSZKY 129. p. 22. Uo. 127-129. p. 23. SML. alispáni iratok. 971/1884.; 4357,5097/1885. Somogy. 19. évf. 1883. 36. sz. szeptember 4. 2. p. 24. KUBINSZKY 205-211. p. 247