Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

IV. MODERNIZÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM. KONFLIKTUSOK A MODERNIZÁCIÓS FOLYAMAT SORÁN A 18-19. SZÁZADBAN - 4. Bősze Sándor: Egy epizód az 1880-as évek somogyi antiszemita zavargásaiból. Egy antiszemita egyesületalakítási kísérlet

RENDI TÁRSADALOM - POLGÁRI TÁRSADALOM 3. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK SALGÓTARJÁN, 1989. Bősze Sándor EGY EPIZÓD AZ 1880-AS ÉVEK SOMOGYI ANTISZEMITA ZAVARGÁSAIBÓL. EGY ANTISZEMITA EGYESÜLETALAKÍTÁSI KÍSÉRLET

1 Az 1882. április 4-én eltűnt tiszaeszlári 14 éves kislány, Solymosi Eszter akaratán kívül országos és nemzetközi politikai viták, összeütközések, valamint tragikus hazai események elindítója lett. Az indulatok elszabadulásának mélyben húzódó és összetett okainak elemzését csak egy többszempontú analízis során lehet elvégezni. Témánk megközelítése azonban szükségessé teszi az okok némelyikének felvillantását. A magyar kapitalizmus dualizmus kori fejlődése együtt járt az ország társadalmi szerkezetének átalakulásával: az uralkodó osztály egyes rétegei - főleg a középbirtokosok --, vagy a mezővárosi és a kisvárosi polgárság jelentős része a gazdasági és a politikai életben teret vesztettek,

2 míg a burzsoázia a korábbinál kedvezőbb helyzetbe került, ami - természetesen - felszínre hozta az eddig lappangó ellentéteket is. Mivel a kialakulófélben lévő új magyarországi burzsoázia egyes rétegei a történelemi okokból éppen betagolódó zsidóság egy részét is magukban foglalták, az összeütközés sajátos színeket kapott - a vallásos érzelmektől, a konkurenciáktól való félelmeken keresztül a fajelmélet megjelenéséig.

3 Magának az asszimiláció tényének korabeli megítélése önmagában is komoly ellentétek forrása volt, annál is inkább, mert ez a folyamat hozzávetőlegesen 2,5-3 millió, zömében, németet, szlovákot és zsidót érintett.

4 Ezzel összefüggésben nem hagyható figyelmen kívül az idegenellenességgel torzuló, 1849 utáni magyar nacionalizmus sem.^A Függetlenségi és 48as Párton belüli irányzatok, illetve az ellenzék és a kormánypárt közti pártküzdelmek, a "vármegyéknek a kormány központosító politikájával szemben megnyilvánuló ellenszenve" is

6 hozzájárult ahhoz a többirányú, sok ellentmondást magában hordozó folyamathoz, amely az 1880-as években ért arra a szintre, hogy egy Magyarországon végigvonuló politikai összecsapás kiindulópontja lett. 1. Egy korábbi dolgozat részletének, a szerény adatbázis által, kiegészített része = Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1987. SML. 2. Magyarország története. 6/2.1848-1890. Bp., 1979. Akad. K. (továbbiakban: Mo. tört. 6/2.) 1273. p. 3. Uo. 4. HANÁK Péter Polgárosodás és asszimiláció Magyarországon a XIX. században. • In: Történelmi Szemle. 1974/4. 515., 528-528. p. 5. GLATZ Ferenc: Polgári fejlődés, nacionalizmus, asszimiláció a XIX. században. A magyar nemzeteszme történetéhez » In: Nemzet, kultúra - kultúrált nemzet 1867-1987. (Bp.), 1988. Kossuth. 47-48. p. 6. Mo. tört. 6/2. 1273-1275. p.