Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

IV. MODERNIZÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM. KONFLIKTUSOK A MODERNIZÁCIÓS FOLYAMAT SORÁN A 18-19. SZÁZADBAN - 1. Kovács Katalin: Konfliktusok és konfliktuskezelési technikák egy sváb faluban

RENDI TÁRSADALOM - POLGÁRI TÁRSADALOM 3. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK SALGÓTARJÁN, 1989. Kovács Katalin KONFLIKTUSOK ÉS KONFLIKTUSKEZELÉSI TECHNIKÁK EGY SVÁB FALUBAN A szóbanforgó település: Boly, egy dél-baranyai nagyközség, amelynek népessége a két világháború között szinte teljes egészségben német nemzetiségű volt és az itt élők - a kitelepítések dacára -, napjainkban is nagyobb részt helyi sváb származásúak.

1 A tárgy pontosításánál maradva: azokról a társadalmi kapcsolatokról lesz szó az alábbiakban, amelyek reprodukciójuk feltételrendszerét, társadalmi pozíciójuk megőrzését vagy meghaladását tekintve ellentétes érdekű csoportokat kötnek össze, és ebből következően e kapcsolatok nyílt, vagy rejtett konfliktusokkal terheltek. E konfliktusokat a folytonos mozgás jellemzi, ami egyrészt az érintett csoportok pozícióharcának következtében, a közöttük kialakuló többé vagy kevésbé borulékony egyensúlyviszonyok, másrészt a szűkebb és a szélesebb külső világban való elhelyezkedésük változásának függvényében alakul. Ha sikerül egy adott rendszer szintjét (például a lokális közösségét) meghaladó szintű rendszerben (például a regionális piacon) az egyik vagy másik, egymással konfliktusban álló csoportoknak kedvező pozíciókat szerezni, teret nyerni, ez feloldhatja a csoportok közötti érdekellentétet. Még ebben az esetben is fentmaradhatnak azonban feszültségek, de legalábbis a másság, az egymástól való különbözőség hangsúlyozása. Különösen abban az esetben válik ez hangsúlyossá, ha az érdekellentétek nem szűntek meg, csupán egyik csoport a másiknak fölébe kerekedvén, képessé vált a rivális csoportnak az övével ellentétes érdekérvényesítő tevékenységét többé vagy kevésbé korlátozni. Akárhogy is: az egyes emberek viszályait és a helyi társadalmi csoportok között fennálló konfliktusokat mintegy hivatalból elbíráló intézményeken kívül, (mindenekelőtt a jogrendszer tartozik ide) az egymásnak alá, illetve fölérendelt, vagy egymással egy adott szempont (például a társadalmi megbecsültség) tekintetében egyenrangú felek között kialakuló érintkezést, a rájuk vonatkozó explicit szabályozáson túlmenően, rejtett technikák, látszólag más célú cselekvések és a mögöttük meghúzódó elvek is befolyásolják. így funkcionálhat úgy, hogy "kezeli" a fennálló konfliktusokat, a szóbanforgó egyének (csoportok) habitusa, azaz észlelési és értékelési sémáik, cselekvéseik generáló elve szerint.

2 A két világháború közötti bólyi társadalomban működő konfliktuskezelési technikák rekonstruálására az idős, hetven éven felüli korosztály tagjaival készített interjúk alapján

3 teszek kísérletet. 1. A német nemzetiségűek arányáról Id. Tegzes, 1986. Hooz, 1986. 2. BOURDIEU, P. 1978. Különösen a 238. p. 3. Összesen mintegy harminc interjú szövege képezi a tanulmány alapját; amelyeket Hadas Miklós, Váradi Mónika és Kovács Katalin készítettek.