Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

III. KONFLIKTUSOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 10. Hudi József: Hatalomgyakorlás a nemesi községekben a 18-19. században

2. A zavartalan termelőmunka érdekében ügyelt a közrendre és közbiztonságra. 3. Hatósági jogkört gyakorolt (panaszok kivizsgálása, peres felek közti egyezség megkísérlése, letelepedési engedély kiadása, árvaatya kinevezése, stb.). 4. A törvényalkotás jogával élve statútumokkal, végzésekkel szabályozta belső életét, melyet az országos jogszabályalkotás 1848-ig jóformán érintetlenül hagyott. 5. Bíráskodott kisebb büntetőügyekben és polgári ügyekben. ítéletei ellen a vármegyéhez - a szolgabíróhoz és a megyei törvényszékhez - lehetett fellebbezni. S most röviden bemutatjuk a nemesi önkormányzat felépítését. Az önkormányzat választás útján létrehozott testületi (közgyűlés, tanácsülés) és egyedi szervekre osztható. Legfontosabb testületi szerve a közgyűlés volt, melyen - büntetés terhe alatt - a község valamennyi felnőtt nemes férfi tagjának részt kellett vennie. A helyi szokás szerint az évi első közgyűlésen (január vagy november elején, másutt Szent György napja táján) számoltatták el a leköszönő, s választották meg az új tisztségviselőket. A választás ünnepi szertartás keretében, többes jelöléssel, szavazatszámlálással vagy közfelkiáltással történt. Az elöljárók szolgálataikért leggyakrabban az eljárásdíjak és büntetéspénzek bizonyos hányadát osztották fel egymás között. Tartós távollét esetén napidíjat is elszámolhattak. A második testületi szerv a tanácsülés (kisgyűlés), mely rendszeres időközönként ült össze, s a napi igazgatási teendőket látta el a neki alárendelt egyedi szervek útján. A bírót több helyen évente választották, az esküdti tisztség azonban hosszabb időre - nemegyszer életfogytiglan - szólt. A legtöbb helységben az elöljáróság tagjának számított a községgel szerződéses jogviszonyban álló jegyző is. (Aki, jól tudjuk, majd a szakértelmet fogja jelenteni a polgári korszakban.) A tanácsülés munkájában kezdettől fogva a kollektív döntés elve érvényesült. A bírónak, illetve a tanácsnak alárendelt különféle tisztségviselők "szakfeladatot" láttak el - minden külön képesítés nélkül. A szervezeti differenciálódás már 18. század második felében megkezdődött. A bírótól a pénzkezelést a pénztáros (perceptor) vette át, visszaéléseit az ellenőr (controllor) vigyázta. Önálló felelőse lett az erdőgazdálkodásnak (ellenőr, inspector), a különböző közjövedelmi forrásoknak (pl. malom-, makk-, borbíró), valamint a tűzrendészetnek (hadnagy). 2. Hatalomgyakorlás: szervezet - konfliktusok - konfliktuskezelés Kérdés most már: kik gyakorolták a hatalmat a nemesi önkormányzatban? Először is: a nemesi községekben három társadalmi csoport különíthető el: 1. Nemesek, 2. Agilisek, vagyis a feleségük vagy anyjuk révén nemessé lett jobbágyok, 3. Jobbágyok, szolgarendűek. Nem nehéz megállapítani, hogy a 19. században a nemesek már legtöbb helyen kisebbségbe kerültek. A hatalomgyakorlás szempontjából mégis csak ők, s az agilisek jöhetnek számításba, hiszen a szolgák (a jobbágyok) egyáltalán nem kerülhettek be az önkormányzatba. (Más a helyzet a vegyes lakosságú helységekben) (pl. Alsóőrs) vagy a mezővárosokban, melyekben jobbágyok is lehettek az elöljáróság tagjai

9 9. VÖRÖS Hajnalka: Nemesi közbirtokosság a Balaton-felvidéken. (Alsóörs, a XVIII. század közepétől 1848ig.) Kézirat. Bp., 1988. Lásd VeML Kézirattára, 32-52. p. A községi levéltár egyes forrásait ismerteti, illetve közli JABLONKAY Géza: Az alsóörsi közbirtokosság, a közös gazdálkodás egy régi formája (1816-1964). In: Agrártörténeti Szemle 1968. 1-2. sz. 180-201. p. Vegyes összetételű elöljáróság működött Somlóvásárhely mezővárosban 1840 előtt. Lásd VeML IV. 1. b. 1103/1840. közgy. sz. 217