Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)
III. KONFLIKTUSOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 10. Hudi József: Hatalomgyakorlás a nemesi községekben a 18-19. században
RENDI TÁRSADALOM - POLGÁRI TÁRSADALOM 3. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK SALGÓTARJÁN, 1989. Hudi József HATALOMGYAKORLÁS A NEMESI KÖZSÉGEKBEN A 18-19. SZÁZADBAN A magyar köznemesség meghatározó részét képező egytelkes nemesi réteggel az elmúlt évszázadban meglehetősen mostohán bánt történetírásunk. A fel-fellángoló érdeklődés nyomán a kutatás csak részeredményeket hozott, s még ma sem vagyunk abban a helyzetben, hogy átfogó, ugyanakkor kellően árnyalt képet adjunk e társadalmi réteg történeti útjáról. A középkori magyar falu önkormányzatára először a földközösség eredetét nyomozó gazdaságtörténetírás hívta fel a figyelmet még a múlt század végén. 1 A nemesi községek önkormányzatával azonban csak századunk húszas éveitől kezdtek komolyabban foglalkozni. A jogtörténészeket elsősorban az izgatta, hogy az élő községi jognak a korábbi "jogfejlődéssel való okozati kapcsolatát" feliárják. Nem titkolt szándékuk az volt, hogy a magyar községi jog szerves fejlődését bizonyítsák, elhomályosítva az idegen (főként osztrák) jogrendszernek a magyarra gyakorolt hatását. 2 (Szándékaikkal persze nem álltak egyedül: a helyi önkormányzatok múltjának kutatása később sem tudott elszakadni az aktuálpolitikai elgondolásoktól.) Alsó László, majd Révai József, Holub József és mások úttörő munkájának a sztálinista államrendszer kiépítése után - érthető okokból - nem akadt folytatója. 3 ' A hatvanas évek második felétől kezdett ismételten foglalkozni a gazdaságtörténet, a néprajz és a jogtörténet a kisnemesi közösségek múltjával. 4 A megjelent publikációk alapján felvázolhatok azok a jogok keretek, amelyek a nemesi községek mindennapi életét meghatározták. 1. A községszervezet jellemzői Legelőször is egy terminológiai kérdést kell tisztázni: mit nevezünk nemesi (kuriális) községnek? - A válasz nem könnyű, hiszen tudjuk, hogy a 18-19. században a közfell.TAGÁNYI Károly: A földközösség története Magyarországon. Lásd Az ősi társadalom magyar kutatói. (Szerk.: Zsigmond Gábor) Bp., 1977. 336-380. p., illetve VARGA István: Tagányi Károly a régi magyar községről. Agrártörténeti Szemle 1957/1-2. sz. 8-14. p. 2. ALSÓ László: Adatok Besenyőtelek község megalakulásáról és 1848 előtti szervezetéről. Bp., 1928. 23-24. p. 3. RÉVAI József: Kisnemesek Tajnán. Bp., 1942. HOLUB József: Az egyházi nemesek jogállása a középkorban. Regnum 1944-1946. 4. Itt elsősorban Balázs Péter, Csizmadia Andor, Pegré Alajos, Jablonkay Géza, Kállay István, Kiss Ákos, Lengyel Alfréd, Maksay Ferenc, Szabad György, Szabó Béla kutatásaira gondolunk. Közülük kiemelendő Degré, aki a nemesi község szervezetéről és gazdálkodásáról összefoglalóan írt. DEGRÉ Alajos: A magyar nemesi (curialista) községek szervezete és gazdálkodása 1848 előtt. In: Vas megye múltjából. Levéltári Évkönyv 1. Szombathely, 1976.100-119. p.
