Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

III. KONFLIKTUSOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 9. Idea Osamo: Központi és községi szövetkezetek a Hangya szövetkezeti mozgalomban az első világháborúig

kölcsön egyénileg üzletrészük értékét, hogy azt a fogyasztási szövetkezetnél teljesen befizethessék". Ez az új lehetőség a fenti kompromisszummal kapcsolódott össze úgy, hogy a kompromisszumban felvetődött berendezési feltétel, vagyis "elegendő tőke" nyilván követeli az üzletrészek erőteljes befizetését, több tagságot, s ehhez a Hangya központ rövidebb útnak találta azt, hogy a szövetkezetek tagjai az üzletrészük befizetésére kölcsönt vehessenek föl. Viszont, mint láttuk, 1900-ban, amikor beszüntette a berendezési hitelt a központ, azzal indokolta ezt, hogy a szövetkeztek saját erőfeszítésükkel gyűjtsenek kellő alaptőkét, illetve tagokat, bármilyen nehéz feladat is ez. Most már ez az önsegélyi elv, a szövetkezési szellem visszavonult és az ellenkező felfogás került a helyébe. A Hangya szövetkezeteket szervező munkák tehát annak ellenére, hogy mindig gyors ütemben haladtak, elvi változásokon mentek át. A második fejezetben a változások hátterét is keresve, vizsgáljuk meg a Hangya szövetkezetek üzleti viszonyait. A kereskedelmi- és hitel kapcsolatok a Hangya központ és a községi szövetkezetek között A központ és a szövetkezetek közötti kapcsolat alapvetően ugyanolyan volt, mint a nagykereskedelem és a kiskereskedelem között. A községi szövetkezeteknek nem volt kötelező, hogy mindent a központtól rendeljenek meg, bár kötelékébe tartoztak. Ezt jól mutatja az, hogy a szövetkeztek az összforgalomnak kb. 40-60 százalékát bonyolították le a központtal. De nem az árúcsere lebonyolítása volt az egyedüli kapcsolat a két fél között, hanem a hitelnyújtás és igényvétel is fontos szerepet játszott. 1. "Rugalmas" hitelnyújtásból szabályos hitelnyújtásra. A Hangya központ által nyújtott hitelek közül a forgalmi hitel volt a legfontosabb. De kezdetben különböző váltóhitelek is jelentős súlyt kaptak. Ugyanis a szövetkezetek a központ által megszabott keretek között vehettek fel hiteleket, amelyek külön a forgalomra és külön a váltóra is vonatkoztak. Pl. elvileg "A "-szövetkezetre 2000 Korona forgalmi hitel és 1000 K. váltó hitel volt felvehető. Azonban a gyakorlatban ezen felül is élvezhettek hitelt a szövetkezetek, mert az ügyvezető, Balogh Elemér nem vette szigorúan a keretek betartását. Tehát gyakorlatilag a szövetkezetek nagyon "rugalmas" hitelforrással rendelkeztek, s az ügyvezető a túllépésekről nem számolt be az igazgatóságnak, amelytől elvileg hozzájárulást kellett volna kérni. Az ilyen "rugalmas" hitelnyújtás azonban 1904-ben, az ellenőrzés problémái körül felmerült viták után már tarthatatlannak bizonyult. A vita azzal kezdődött, hogy Károlyi Sándor bírálta a nem megfelelő ellenőrzést: "... Hangya nem dolgozik avval a kellő precisióval, melyek a kereskedelmi vállalatok jók hírének alapját adják. Tényleg nem felelünk meg többé kellően a szövetkezetek nyilvántartásának, ellenőrzésének, ... az összes szövetkezetek mérlegeinek megállapítása és a kimutatás elkészítése minden évben pár hónappal később történik meg.... jól mondja Pallavicini őrgróf hogy ilyen gyenge apparatus mellett terjeszkedni veszélyes". Az akkori Hangya központban külön ellenőrzési osztály foglalkozott a kötelékébe tartozó szövetkezetekkel, illetve azoknak ügyviteli ellenőrzésével, s az ügyvezető, Balogh irányította az osztályt. Egyébként az ellenőrök jelentései álapján állapította meg az igazigatóság az egyes szövetkezetekre vonatkozó hitelkereteket. Tehát az ellenőrzési osztály pótolhatatlan volt és Károlyi Sándor éppen ennek az osztálynak működését kifogásolta. Valóban felmerültek a viták során olyan problémák is, amelyek az addigi "rugalmas" hitelnyújtásból, a kellő ellenőrzés hiányából következtek. Többek között a laza ellenőrzésre vezethető vissza az is, hogy nem kevés szövetkezetnek volt jelentős tartozása, amely időhatáron belül még nem volt befizetve. Emellett olyan szövetkezetek is voltak, amelyek sok 210