Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)
III. KONFLIKTUSOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 8. Tilcsik György: Egy közgyűlési botrány a reformkori Vas megyében
gazembert nevelt a fiából. A nagyobb verekedést csak Bóna Ferenc, csömötei közbirtokos határozott fellépése akadályozta meg.52 Ezzel végképp lecsillapodtak a kedélyek, és a közgyűlés első napján kirobbant botrány "hősei" és szenvedő alanyai lakóhelyükre tértek. Az országgyűlési választmány előterjesztésének további pontjait az elhúzódott ülés miatt csak másnap, április 4-én tárgyalhatta meg Vas vármegye közgyűlése, mely ülésen az előző napinál lényegesen kevesebb jelenlévőt számlálhattak össze. A sok helybenhagyott vagy némileg átszerkesztett javaslat mellett a kongregáció - nyilvánvalóan még az előző napi események hatása alatt - elvetette többek között az állami ellenőrzéssel végbemenő egyoldalú, csak a földesúrra nézve kötelező örökváltság törvénybeiktatását és a zsidók emancipációját kezdeményező pontokat.53 így összességében elmondható, hogy az eredeti választmányi javaslat leghaladóbb tartalmú indítványai - miután azokat az 1843. április 3-án és 4-én lezajlott közgyűlés elvetette - nem kaptak helyet az 1843/44. évi országgyűlésre delegált Vas vármegyei követek anyautasításában.54 A közgyűlés harmadik napján, azaz április 5-én nyújtotta be Berzsenyi Miklós főügyész azon jelentését, amelyet a két nappal korábban történt zavargás okainak kivizsgálásával kapcsolatosan készített. Berzsenyi jelentésében rámutatott arra, hogy a Széchenyi János megtámadása és üldözése, majd pedig az azt követően kialakult botrány jórészt Kemnitzer Ferenc lázító hangú körlevelének volt egyenes következménye és ezért a főügyész Kemnitzer és társai ellen tiszti vizsgálat lefolytatását kezdeményezte.55 A közgyűlés egyúttal - persze már a botrányhősök távollétében - "... vérző szívvel emlékezvén azon gyászos pillanatokra, melyekben a nemesi jogok legszentebbike, a szólási, tanácskozási szabadság tapodtatott le a fölizgatott tömeg által, ennek elkövetői, úgy okozói ellen tiszti vizsgálatot..." 5 *» rendelt el, melynek lefolytatására egy négytagú bizottságot küldött ki, s egyúttal a járási fő- és alszolgabírákat utasította, hogy e bizottság munkáját mindenben segítsék és támogassák.57 A vizsgálat és következményei A bizottság csakhamar munkához látott, és vizsgálódásainak eredményeit összegző, csaknem másfél tucat melléklettel ellátott jelentését az 1843. augusztus 7-ére összehívott vármegyei közgyűlésre nyújtotta be. A közgyűlés az előterjesztés alapján a botrány kirobbantásában tevőlegesen részt vállaló személyek - így Horváth József, Dómján Ferenc, Molnár Dániel, Tulok Dániel, Győrfy József és Téglás Imre - ellen büntető-, a többi gyanúsított személy - vagyis Kemnitzer Ferenc, Jánossy Ferenc és testvére János, Hompasz Péter, valamint Busies János - ellen pedig fenyítő per megindítását írta elő Berzsenyi Miklós főügyésznek, akit egyben utasítottak, hogy a vádleveleket a legközelebbi törvényszékre nyújtsa be.58 52. VaML Megyei közgy. ir. 1426/1843. sz. Jelentés. Seper István vallomása, 1. sz. melléklet. Seper István és Bóna Ferenc vallomása; Törv. jkv. 15/1845. sz. 53. VaML Megyei közgy. jkv. 841/1843. sz.; NÚ. 1843. ápr. 12., ápr. 15.; PH. 1843. ápr. 13., ápr. 20. 54. VaML Megyei közgy. jkv. 841/1843. sz.; Köv. ut. 1843/44.; NÚ. 1843. ápr. 12., ápr. 15.; PH. 1843. ápr. 13, ápr. 20. 55. VaML Megyei közgy. jkv. 844/1843. sz.; NÚ. 1843. ápr. 19.; PH. 1843. ápr. 20. 56. VaML Megyei közgy. jkv. 844/1843. sz. 57. U.o. 58. VaML Megyei közgy. jkv. 1426/1843. sz.; Megyei közgy. ir. 1426/1843. sz.; NÚ. 1843. aug. 22.; PH. 1843. szept. 10. 204
