Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

III. KONFLIKTUSOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 7. Molnár András: „Vágtatók” és „fontolva haladók”. Politikai érdekcsoportok hatalmi konfliktusai a reformkori Zalában

Ferencet, majd a vagyonos Botka Józsefet kívánták alispánná választani. Deák azonban már ekkor leszögezte, hogy ő semmilyen választástól függő, (lekotelezettséggel járó) hivatalt nem vállal el, így maradt a nem különösebben kiemelkedő személyiségű, ám annál gazdagabb Botka József. Ez utóbbi körülmény befolyásolta azután döntően a választás kimenetelét: miután a kortesek hetekig tartó etetéssel, itatással, óriási költségek árán próbálták megnyer­ni maguknak a kisnemességet, az győzött, aki a megvesztegetésre többet tudott áldozni. Az 1834. szeptember 22-én lezajlott tisztújításon a vármegye addigi történetének legnagyobb választói tömege gyűlt össze: az első alispán választásakor több mint 460Q érvényes szavaza­tot adtak le. A Botka neve alatt fellépő Kerkápoly-párt elsöprő győzelmet aratott a "Hertelendyánusok" felett: maga Kerkápoly másodalispán letU? így a református nemesi közösségek és a szabadelvű politikai vezetők támogatását élvező "protestánt párt" került hata­lomra. 18 1836-ban, az országgyűlés végeztével ugyan szervezkedni kezdtek a vármegyében is a konzervatív ellenzék korábbi hangadói (így Deák Antal és Zalabéri Horváth János) a liberális jobbágytörvények ellen, de szervezkedésük kimerült az egymásközti vitákban, nem alakítottak pártot és végső soron sem a vármegye politikáját, sem a további választási küzdelmeket nem befolyásolták. 19 1836 és 1839 között Zala vármegye vezető szerepet játszott a Wesselényi, Kossuth és az országgyűlési ifjak szabadon bocsátását, az ellenük folyó hűtlenségi, szólásszabadsági perek megszüntetését követelő ellenzéki mozgalomban. Amikor pedig 1837/38 fordulóján radikális, a kormányt elítélő beszédei miatt perbe akarták fogni a szabadelvű párt egyik zalai vezérét, Csányi Lászlót, az ellene folyó vizsgálat során választási ellenfelei (Hertelendyék) végül is félretették a belső ellentéteket és derekasan kiálltak a liberális pártvezér mellett. Vallomásukban sorra letagadták a Csányi ellen felhozott vádakat. 20 Kiállásuk annál is inkább becsülendő, miután alig néhány hónappal korábban, 1837. szeptemberében ismét alul maradtak a Csányi által is támogatott Kerkápoly-párttal szemben a tisztújításon. Kerkápoly hívei az eltelt három év során (nem utolsósorban a sikeres Deák-i politikának köszönhetően) megerősítették hatalmi pozícióikat, és 1837-ben félreállították a korábban is jórészt csak eszközül használt Botkát. Kerkápoly lett az első alispán, hivatalát egészen 1848 elején bekövetkezett haláláig meg is tartotta.21 A tisztújítási győzelem politikai hatalomátvételt is jelentett egyszersmind, ahogy erre később a Deák-ellenességéről ismert Csík Boldizsár emlékezett: "az akkoron szabadelvű, utóbb túlzó párt hatalomra vergődvén, a véleményben ellentétben álló egyéneket a hivalaloskodhatástul kizárván, maga elvbarátait hi­vatalnokoknak megteremtette.'^ Ez volt egyébként az első alkalom, hogy a katolikus egyház nyílt agitációval és anyagi támogatással is fellépett Hertelendyék mellett, a "protestáns párt" 17. OL P. 1522. Csányi család levéltára. Csányi László ismeretlen barátjához 1834-35 telén. (Egykorú máso|at); ZML Kgy. jkv. 1834: 2024., 2081-2083., OL N. 119. Takács Sándor hagyatéka. 25. doboz. 46. fasc. 6410/a. Franz an seinen Bruder Josefh Orosz in Pressburg. Szala Eger[sz}eg 13. oktbr. 1834., vö.: RÉVÉSZ László: Die Anfänge des ungarischen Parlamentarismus. München, 1968.139-141. p. 18.DEGRÉ Alajos: Kisfaludy Sándor szerepe Zala megye politikai életében. In: Irodalomtörténeti Köz­lemények. 1974/3. sz. 342. p. 19. ZML Séllyey cs. It. Deák Ferenc Séüyey Eleknek, Kehida, 1836. szept. 25., VÁCZY János: Deák Ferenc em­lékezete. Levelek 1822-1875. Bp., 1690.17-18. p.: Deák Ferenc Kossuth Lajosnak, Kehida, 1836. aug. 18., 20­22. p.; D. F. Kossuth Lajosnak, Zalaegerszeg, 1836. szeptember 10. 20. MOLNÁR András: Kísérlet Csányi László perbefogására 1837-ben. In: Közlemények Zala megye köz­gyűjteményeinek kutatásaiból. 1988. (Zalai Gyűjtemény 28.) Zalaegerszeg, 1989.137-155. p. 21. ZML Kgy. jkv. 1837: 2177., Uo. Közgyűlési iratok 1838: 256. 22. ZML Megyefőnöki elnöki iratok. Külön kezelt folyamodások. 1850: 75. Csík Boldizsár Önéletrajza. 192

Next

/
Oldalképek
Tartalom