Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

III. KONFLIKTUSOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 4. Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkunságiak törekvései a Jászkun Kerület igazgatásának demokratizálására 1843–1844-ben

ciorok közül kerültek ki. A név szerint ismert 8 vezető szerepet vállaló közül 6 személy ügyvéd, egy főbíró, egy szenátor volt. Ők gyűléseket tartottak, ahol megmagyarázták a privilégiumot, és felhívták a figyelmet arra, milyen okok vezettek az oly gazdag Jászkunság népének elszegényedéséhez. Sürgették a szabad választás visszaállítását és a képviseleti rendszer bevezetését. Az országgyűléshez beadandó folyamodványt 900 aláíró támogatta. A kiskunságival egyidőben kezdődött a jászsági szervezkedés, mely a kerületek székvárosában szinte a magisztrátus szeme előtt bontakozott ki. Élén Pethes József, volt jászberényi főbíró állt. Pethes tekintélyes jászberényi redemtusnemesi családból származott, jogot végzett, s több évi kerületi tisztségviselés után 1839-ben Jászberény főbírója lett. A főbíróságról 1842-ben leköszönt, mert nem tudta megakadályozni egy jászberényi szenátor törvénytelen, a választási rendszert megcsúfoló beiktatását. Személyes tekintélye a jászsági mozgalom kiterjedésének legfőbb záloga volt. Pethes már a főbírói tisztéről való leköszönése körülményei miatt is kivívta maga ellen a kerületi vezetés haragját, s hogy utólagos alkalmatlanságát bizonyítsák - minden eszközt felhasználva - bűnvádi eljárás alá vonták a közvagyon hanyag kezelése és sikkasztás miatt. A lakosság előtt köztiszteletben álló volt főbíró ettől, mint az igazságáért küzdő személy még népszerűbbé vált. Személye maga volt a jó ügy szimbóluma, s vagyona, továbbá értelmi képességei még nyomatékosabban alátámasztották tekintélyét. Pethes igen körültekintő módszerességgel és nagy ember- és helyismerettel fogott a szervezéshez. Felhasznált minden alkalmasnak vélt eszközt az emberek megnyerésére. Itt nemcsak az elmondott beszédeket kell kiemelni, hanem azt is, hogy a perbe fogott volt főbíró figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy hivatalát már más viseli, a tanácsházán hívott össze népgyűlést, s a főbírói székből szólt az emberekhez. Az aláírási ívek fejrészét hivatalban lévő írnokokkal készíttette el, a maga és a helység házához egyaránt hívott céhmestereket és tekintélyes jász polgárokat, akik hívására kivétel nélkül megjelentek és végrehajtották kérését vagy utasítását. 1843. július 6-10-e között valamennyi jász helységbe eljutott több példányban is a következő aláírást gyűjtő ív: "Fel jegyzése azon szabad [a helység neve] Birtokos lakosok neveinek, kik a Ns Megyékhez és az Ország Gyűléséhez a végett folyamodnak, hogy a Privilégiumok életbe léptetése, Kerületi tisztek adóztatása, Képviseleti Rendszer, és Szabad választási jog hathatós közbe vetések által hova előbb eszközöltessen, - mely folyamodást elfogadván nevek aláírásával meg erősítették.'** A Kiskunsággal való kapcsolatot bizonyítja, hogy ott is az előzővel szó szerint megegyező aláírási íveket foglaltak le a vizsgálat során. Természetesen Pethes egyedül nem győzte volna az egész Jászság szervezését. Közvetlen segítője volt nemes Pintér László birtokos, jászberényi lakos, választott polgár; Sipos György jászberényi birtokos lakos, Hunyadi Flórián mihálytelki iskolai gondnok és még számosan, akik az egyes helységekben gyűjtötték az aláírásokat. Pethes, Kiss Endre jászberényi tanító közreműködésével elkészített egy folyamodást, melyet az aláírási ívekkel együtt az országgyűléshez kívánt beadni. Ebben felsorolta a kerületek sérelmeit és kívánalmait. A folyamodvány nyelvezete igen cirkalmas, nehezen érthető és sok helyen túl sértő megfogalmazású volt. Mihálytelken, ahol a helység házánál Pethes személyesen olvasta fel az egybegyűlteknek, többen kifogásolták is ezt. Ékkor Pethes megigérte, hogy majd Pesten megbeszéli Kossuthtal és ami kihagyandó, azt kihagyják.

10 Pethes itt is a bírói székből szónokolt, de amikor látta, hogy az emberek nem értik a bonyolult szöveget, hangnemet váltva áttért az elérhető előnyök ismertetésére: csökkenteni kell az adót - mondta -, s ha a folyamodást elfogadják, akkor annak, akinek 20 Ft volt az adója ezután csak 5-6 Ft lesz, s a szabad választás eredményeként a nép a neki nem tetsző tanácsot 9. SZML. JKKcr. Fenyítő Törvényszék iratai 33. füzet, 1. kötet, 14. sz. - 2 I. 10. U.o. 2 G. 172