Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)
III. KONFLIKTUSOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 4. Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkunságiak törekvései a Jászkun Kerület igazgatásának demokratizálására 1843–1844-ben
gyűlés hatáskörébe utalta.3 1835-ben - 5 kiskun település névében - két kiskun kerületi küldött jelent meg az országgyűlésen, hogy a jászkun magisztrátus tisztségviselőinek adó alá vonását sürgesse. 4 Ekkor már 300 aktív vagy visszavonult - a legnagyobb birtokkal rendelkezők közül kikerült - tisztségviselő élvezte az adómentesség előnyeit. Mivel az előnyökről lemondani nem akartak, a választási rendszer torzításával, mintegy önmagukat újraválasztva őrizték hatalmukat. Ez a hatalomra jutott, többségében konzervatív vezető réteg minden reform útját igyekezett elvágni. Adómentessége megszűntetése, összekapcsolva a választási rendszer átalakításával, nem csupán az adófizetők terheit csökkenthétté volna, hanem lehetőséget nyithatott volna áldozatkészebb, a reformok iránt nyitottabb, a választóktól függő, s ezért érdekeiket jobban képviselő elöljárók hivatalba jutására. Az újabb alkalom a sérelmek orvoslására 1843-ban érkezett el, amikor az országgyűlés a szabad királyi városok rendezését tárgyalta. A Jászkun Kerület követei Szluha Imre nádori főkapitány - főkapitányi hivatalának és hatáskörének fenntartásával - és Vágó Ignác jász kerületi kapitány voltak. A Jászkun Kerület közgyűlése utasítást adott a követeknek: érjék el, hogy ezen az országgyűlésen a kerületek rendezése is napirendre kerüljön. Szluha azonban a szorosan vett- magisztrátus érdekeivel azonosult és a rendezési terv szükségtelenségét igyekezett bizonyítani. Szentkirályi Móric, Pest megyei követ fellépésének hatására azonban mesterkedése sikertelennek bizonyult, s végre a kerületek igazgatási reformja is felkerült az országgyűlési napirendek közé. A rendezési javaslatokkal kapcsolatos részletes követutasítás megadásához a közgyűlés elrendelte a javaslatok helységenkénti véleményezését oly módon, hogy a véleményezés csupán a tanácstestületeken belül, a lakosság bevonása nélkül történjen.5 így véltek olyan előterjeszthető javaslatot összeállítani, melyet a konzervatív Szluha, s az ugyancsak konzervatívok közé tartozó nádor segítségével az országgyűlés majd szentesít. így megvalósulni látszott a közigazgatási rendezés is, de nem csorbult volna a magisztrátus kialakult előjoga sem. Az 1843 nyarán kirobbant jászkunsági mozgalom azonban megváltoztatta az események tervezett menetét. Az ország nyilvánossága elé tárt sérelmek jogorvoslást követeltek, melyek elől többé nem lehetett kitérni. A mozgalom szerveződése egymástól függetlenül, azonos időszakban kezdődik a Kiskun és a Jász kerületben. Az 1843. július elején kiadott közgyűlési felhívás után a kiskun helységek azonnal szervezkedni kezdtek. Félegyháza javaslatára küldötteik július 26-án Szabadszálláson kívántak összegyűlni véleményeik egyeztetésére. 6 A közös tanácskozás tervezése a magisztrátus tudomásárajutott, s Szluha utasítására a jászkun alkapitány megtiltotta a gyülekezést. A tiltás a kiskun kapitány betegsége miatt csak két nappal a tervezett összejövetel előtt érkezett meg a helységekbe.? Ekkor már megindult a lakosság körében a szervezés. A Kiskun Kerület négy felső városában - Lacháza, Szabadszállás, Kunszentmiklós, Fülöpszállás - aláírásokat gyűjtöttek azoktól, akik a kerületek rendezését a privilégium szerint kívánták. Mivel a korábbiakon ők is okultak, egyben pénzt is gyűjtöttek, hogy kívánságaikat a Jászkun Kerület magisztrátusának megkerülésével közvetlenül juttathassák el az országgyűléshez. Kunszentmiklóson maga a főbíró tartott népgyűlést, ahol kimondták, hogy a bajok oka a belszerkezetben van.8 A kiskunsági szervezkedés személyes vezetői és irányítói mindenütt a honorá3. Szolnok Megyei Levéltár (SzML.) Jászkun Kerület (JKKer.) Kgy. jkv, 1836. 499., 504., 520. kgy. sz. . 4. SzML. JKKer. kig. fasc. 4. No. 2259/18355. Bács-Kiskun Megyei Levéltár (BKML) Kiskunhalasi levéltára (Kh, lt.) Protocollum Currentale 30. p. 588. 6. BKML, Kh. lt. Protocollum Currentale 30. p. 579-581. 7. BKML, Kh. lt. Protocollum Currentale 30. p. 592.; DAMHA [Damjanich Múzeum Helytörténeti Adattára] 1623-88. 8. SZML, JKKer. kig. fasc. 4. No. 2269/1843. 171