Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

III. KONFLIKTUSOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 3. Dominkovits Péter: A köznemesi gazdálkodásból fakadó ellentétek Győr vármegye nemesi községeiben 1800 és 1848 között

RENDI TÁRSADALOM - POLGÁRI TÁRSADALOM 3. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK SALGÓTARJÁN, 1989. Dominkovits Péter A KÖZNEMESI GAZDÁLKODÁSBÓL FAKADÓ ELLENTÉTEK GYŐR VÁRMEGYE NEMESI KÖZSÉGEIBEN 1800 ÉS 1848 KÖZÖTT A 18. század végi Magyarország népességének 4,8 %-át kitevő, szélsőségesen differenciált nemesi társadalmának zöme a volt királyi Magyarország hódoltsággal érintkező vármegyéiben élt.

1 A kis területű történeti Győr vármegye is ezen egykori peremvidék részét alkotta. A II. József-kori első magyarországi népszámlálás a 30.491 fős lakosság 10,48 %-ára, 3.195 főre tette az itt élő nemességet.

2 Az 1800. évi insurrekciós összeírás e nemesség árnyaltabb bemutatását is segíti.. Mivel az összeírások járásonként eltérő kategóriákat és szempontokat (is) használtak, azért a további kutatások - az eltérő kategóriáknak a helyi társadalom tükrében készített analíziseivel, a személyi "átfedések" pontosabb kiküszöbölésével - még jócskán finomíthatják az alábbi tendenciát jelző adatokat. E munkák várhatóan a vármegye így is nagyszámú curiális és armalista nemességének pár százalékos emelkedését hozhatják. Győr kül- és belterületét, allódiumail nem számítva a vármegyei nemesség 33,62 %-a curialista, 51,95 %-a armalista volt. A birtokos, curialista, armalista nemesi családok járásonként! megoszlása a következő módon alakult:

3 járások birtokos curialista armalista összesen Pusztai 48 34 111 193 Sokoróaljai 46 101 199 346 Tó-Szicet-Csilizközi 10 261 302 573 Összesen: 104 396 612 1112 Bár a vármegye nemessége Győr jelentős nemesi lakossága mellett úgy a két mezővárosban (Hédervár, Szentmárton), mint szerte a falvakban fellelhető volt, mégis elsősorban a Csilizközben és a szomszédos szigetközi falvakban, a Pusztai járás Komárom (Bőny, Rétalap) és Veszprém (Asszonyfalva) vármegyékkel határos községeiben és a Sokoró vidékén tömörültek. A vegyes lakosságú nemesi községek és a jelentős nemesi lakosággal, gyakran Í.Magyarország története 1790-1848. Főszerk.: MÉREI Gyula. Bp., 1980. 486. p. (A korszak társadalomtörténete VÖRÖS Károly munkája.) 2. DÁNYI Dezső - DÁVID Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás 1784 -1787. Bp., 1960. 63. p. 3. Győr-Sopron Megyei Levéltári Igazgatóság Győri Levéltára (GyL) IV. A. 6. j. Győr vármegye adószedőjének iratai, Conscriptio Dominorum Nobilium et aliorum sub nomenclatione hac in lege Comprachensorum, ad Generalem Rcgni Insurrectionem Obligatorum Anno 1800. Az összeírás felvett még más, kisebb nemesi csoportokat, pl.: a predialistákat is. (Bácsán 12 család, a pusztai járásban 1 család.)