Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)
III. KONFLIKTUSOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 1. Tar Ferenc: Festetics Tasziló gróf, majd herceg és Keszthely konfliktusai
RENDI TÁRSADALOM - POLGÁRI TÁRSADALOM 3. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK SALGÓTARJÁN, 1989. Tar Ferenc FESTETICS TASZILÓ GRÓF, MAJD HERCEG ÉS KESZTHELY KONFILKTUSAI A 18. század közepétől Keszthely gazdasági, társadalmi fejlődésének fontos meghatározója volt a Festetics család jelenléte, "A hely egyike azon kis városoknak, amelyeket csak úgy ismernek, mint az uralkodó főúr székhelyét, aki előtt mindenki fejet hajt, akinek mosolya megaranyozza az emberi létet... A lakosság egyébként vagy a grófi tisztekből és munkásokból áll, vagy bizonyos tekintetben a város iskoláival és vallásos intézményeivel van összeßggésben". 1 - írja 1815-ben Richard Bright angol utazó. Többen rámutattak már arra, hogy milyen pozitívumok köszönhetőek a Festeticseknek a város fejlődésében. Az építkezések és a grófi, majd hercegi család jelenléte a településen kétségtelenül emelték a mezőváros rangját. Természetesen elsősorban I. Festetics György tevékenységét szokták kiemelni. A keszthelyi uradalmat az 1830-as évek második felében Festetics Kristóf szerezte meg. Az általa 1765-ben létrehozott hitbizomány székhelyévé Keszthelyt lette meg. Az agilis, jelentős vagyonszerző földesúr és családtagjainak megjelenése azonban nyomban az önkormányzat szerepének csökkenését eredményezte. "A Festeticsek a mezővárost a korábbi kiváltságos helyzetéből úrbéres színvonalra igyekeztek lesüllyeszteni. A keszthelyi lakosság gazdasági és jogi alásüllyedésének végére Mária Terézia urbáriuma tett végleges pontot, mely földesúr és úrbéres paraszt között semmilyen más társadalmi kategóriát nem ismert... Az a hosszadalmas per, amelyet Keszthely mezőváros a Festeticsek ellen folytatott évtizedekig döntés nélkül húzódott. A felemelt úrbéri terhek, az önkormányzat megnyirbálása folytán a 19. század első felében a mezőváros visszafejlődött. Az úrbéri per végülis 1838. november 4-én örökös úrbéri szerződéssel ért véget"? Keszthely 19. század első felének fejlődését vizsgálva — Szántó Imre iménti megállapításával ellentétben - Benda Gyula kutatásai nem igazolják a visszaesést. Az Önkormányzat csorbításához és az évtizedeken át tartó pereskedéshez azonban nem férhet kétség. 3 Ez Kristóf utódainak idejében is jellemző volt. A 18. század közepétől a Festetics családnak nemcsak vagyona növekedett jelentős mértékben, hanem rangja is. 1772-ben Festetics Pált grófi rangra emelte Mária Terézia. A 1. SZERECZ Imre: Angol szemmel Keszthelyen százhúsz évvel ezelőtt. Szemelvények Richard Bright M. D. 1815. évi utileírásából. Keszthely, 1935. 69. p. 2. SZÁNTÓ Imre: Keszthely úrbéri viszonyai a Festeticsek földesurasága idején 1739-1848. ACTA HISTORICA, TOMUS LXXVIII. Szeged, 1984.4. p. 3. DEGRÉ Alajos: A keszthelyi polgárság úrbérellenes mozgalmai. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei II. Veszprém, 1964. 259-271. p.; SZÁNTÓ Imre: A parasztság kisajátítása és mozgalmai a dunántúli Festetics-birtokokon 1711-1850. Budapest, 1954.
