Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)
II. FALUSI ÉS MEZŐVÁROSI PARASZTI KÖZÖSSÉGEK KONFLIKTUSAI A JOBBÁGYVILÁGBAN A 17-19. SZÁZADBAN - 8. Pálmány Béla: Nógrádi armalista családok küzdelmei nemesi kiváltságaik megőrzéséért
A nemességigazolásokat 1726-ban, 1732-ben és 1734-ben megismételték, majd 1754-1755-ben került sor az utolsó országos vizsgálatra.i8 Ezek alapján egy időpontban áttekinthető a teljes vármegyei nemesség. Sokszor utalnak lakóhelyükre, főbb birtokaikra is> 1726-ban 10, uradalmakat is birtokló mágnás család volt Nógrád vármegyében: a törzsökös Balassa, Berényi, Forgách és Eszterházy grófokon kívül a Koháry, Szemere és Zichy famíliák a 17. században szereztek nagyobb jószágokat, a szatmári békét követően pedig az idegen eredetű gróf Stahremberg és Wolkra, valamint a gr. Szluha nemzetségek is. A 47 benepossesionatus - számos jobbágyot uraló - köznemes alkotta a vármegye gerincét, vezető tisztikarát.19 Az 1754-1755-ös országos összeírás jegyzéke szerint Nógrádban 534 birtokos nemes férfi élt és csak 162 armalista.20 A jobbágyokat uraló nemesek száma 1754-55-ben túlzottnak tűnik, mört 1734-ben is csak 190 földesúri joggal bíró köznemesi család élt, az 17701771-ben végrehajtott Úrbérrendezés során pedig 17 főúri és 190 köznemesi birtokost írtak össze.2i Mekkora lehetett az armalista családfők száma Nógrádban? 1728-1729-ben 44 helységbe 168 főt, 1750-ben pedig 35 helységben élő 155 főt taksált meg a vármegye.22 É stagnálás, bizonyos mértékű csökkenés elég meglepő jelenség, hiszen a korábbi évszázadban és a 19. század első felében is nagy ütemben nőtt a birtoktalan nemesek száma. A fele annyi földön kétszer annyit termő alföldi vidékekre történő elvándorlás feltétlenül egyike a magyarázó tényezőknek, emellett a curialis falvakban - Cserhátszentivánban, Gécben, Nógrádmegyerben, Kiskürtösön (Maly Krtis) és Ebecken (Obeckov) - lakó töredéktelkes nemesek jogilag birtokosnak minősítése is csökkentette az annalisták számát, végül 1741 után a személyesen hadba szálló nemesek életük végéig mentesültek a címerlevelesekre egyébként rótt adóktól.23 Mária Terézia 1774-ben megváltoztatta a nemességvizsgálatok kampányszerű rendszerét és bevezette a nemességigazoló pereket. A vármegyék ügyészeinek kötelessége lett, hogy minden kétségessé vált nemességű személyt igazolásra szólítsanak fel és ellenük pert kezdeményezzenek. Azok viszont, akik helyre kívánták állítani nemesi jogaikat maguk indítottak pert a vármegye főügyésze ellen. Első fokon a vármegyei törvényszék ítélkezett, fellebbezni a Helytartótanácshoz és az Udvari Kancellárián keresztül magához a királyhoz lehetett. A bizonyítás kétféle módja közül az egyik az eredeti nemeslevéllel és a nemességszerzőtől való törvényes leszármazás kimutatásával, a másik forma a nemesi szabadságok legalább 60 éven át való élvezetének a tanúsításával történt. E productionalis perek 1848-ig szakadatlanul folytak. A kiváló genealógus, Nagy Iván a közgyűlési jegyzőkönyvekből 1760 és 1834 között 190 család kétségtelen nemességének igazolására, illetve kihirdetésére vonatkozólag talált bejegyzést.24 E családok között immár korántsem csupán taksafizetésre kötelezett armalistákat találunk, hanem ismert birtokos köznemesi családokat - mint az Ajtich-Horváth, Beniczky, Farkas, Ficsor, Gedey, Géczy, Huszár, Kalmár, Komjáthy, Meskó, Muslay, Ruttkay, Sallay - is. A családonként kigyűjtött nobilitaria gyűjteményből számos hosszú éveken át tartó szívós küzdelmet ismerhetünk meg. Négy-öt nemzedékkel korábban élt nemességszerző ősöktől származó, többnyire az ország más vármegyéibe elköltözött rokonságok nemzetségi közösségként fogtak össze, hogy bemutathassák a kivánt bi18. REISZIG E. Nógrád vm. nemes családai. In: BOROVSZKY S. i.m. 581. p. 19. Uo. 580-581. p. 20. Uo. 582. p. ILLÉSSY J. (1902) 62-68. p. 21. REISZIG E. Nógrád vm. nemes családai. In: BOROVSZKY S. i.m. 583-584. p. 22. Ua. 23. Az 1751:19. te. rendelkezéseit a napóleoni háborúk során megújították. (1805:1. te. 17. paragrafus) Corpus Juris Hungarici i.m. 24. REISZIG E. Nógrád vm. nemes családai. In: BOROVSZKY S. i.m. 582. p. 145
