Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

II. FALUSI ÉS MEZŐVÁROSI PARASZTI KÖZÖSSÉGEK KONFLIKTUSAI A JOBBÁGYVILÁGBAN A 17-19. SZÁZADBAN - 8. Pálmány Béla: Nógrádi armalista családok küzdelmei nemesi kiváltságaik megőrzéséért

lakta vidékein így szerzett nemességet pl. az alsóesztergályi (Dőlné Strháre) Frcska, a felsősztregovai (Horná Strehová) Balezer, Kalmár és Racska, a málnapatakai (Málinec) Kupecz, a mlágyói (Mládzovo) Ondrejkovics és Szkacsán (később Kacsányi), a nagylibercsei (L'uborec) Kindernay és Tornyos, a poltári (Poltár) Kovács, a rónyai (Rovnány) Vasas, a losonctamási (Tomasovce) Márkus, a zelenei (Zelené) Boros, a Fülek (Fil'akovo) környéki magyar falvak közül a Bolykön (Bol'kovce) élő Kalcsó és Tolmácsy, a fülekkelecsényi (KTacany) Karczag, a nagydaróci (Vel'ké Dravce) Kovács család. A vármegye déli, palóc falvaiban telepedtek meg többek között a bodonyi Kajtár és Tóth, az erdőtarcsai Fejér és Unghy, a hihalmi Harmos, az ilinyi Csikány, a nézsai és jobbágyi Agárdy, a herencsényi Kanyó és Keresztúry, a mihálygergei Leukó-Kiss, a rimóci Percze és Vincze, a sóshartyáni Adorján, a sipeki Bálás családok. Több família Ősei végvári vitézi érdemeikért szereztek armálist, pl. a füleki Apró, a Labancz-Nagy, a füleki Nagy, a mártonyi Nagy, a nagydaróci Kovács, a szécsényi Szabó és a Szakái nemzetségek, amelyek később valamennyien telkeket vettek zálogba és paraszti gazdálkodásból éltek. Végül egy különleges, eleinte armalista, később kuríalista - azaz egytelkes - nemesi státusú csoportot képeztek a losonci kálvinista vallású céhes ipart űző polgárok, a Bejcsy, Czabán, Fábik, Ferenczy, Huszágh, Kulifay, Liszkay, Macza, Magyar, Nyíró, Szabó-Imre és Szigyártó családok.8 Ezeknek és a többi armalista famíliának a megadóztatása évszázados viták forrása volt az országgyűléseken. Először az 1596:6. te. mondta ki, hogy a címeres és egyéb nemesek, akik városi polgári és az adó alól nem mentesített telkeken laknak, földjeik után tartoznak az államnak adózni, a megyének pedig a rovásolását tűrni, majd több törvénycikk is megerősítette a nemesek adóköteles vagyonának létét, míg végül az 1723:6. te. a nemesek személyük utáni adómentességét katonai kötelességeik fejében szentesítette, viszont végérvényesen kimondta, hogy "a címeres nemesek, azok is, akik a szabad királyi s bányavárosokban véghelyeken, szabadalmas és nem szabadalmas mezővárosokban, vagy az országban egyebütt tartózkodnak, a megyék házi szükségleteire ... adózás alá esnek.'** A vármegyék saját hivatalszervezetük fenntartása végett ekkor már egy évszázada adóztatták az armalistákat, akik ugyanúgy fix összegben meghatározott taksát fizettek, mint az iparos, kereskedő, telkes vagy zsellér sátusú szabadosok, valamint a kuriális - vagyis nemesi majorsági földön települt, illetve csak egytelkes nemes által lakott - falvak, mezővárosok közösségei. Nógrád vármegye a korábbi évtizedekben kialakult taksálási gyakorlatot 1696ban foglalta szabályrendeletbe, kimondva, hogy a címerleveles, az egytelkes (curalista) nemesek, a nemes anyától származó ún. félnemesek (seminobiles) és az örökös szabadosok családjukkal együtt megőrzik adómentességüket, viszont minden egyéb vagyonuk után, a nem nemes személyekhez hasonlóan, rovásadót kötelesek fizetni.

10 A paraszti életmódú, jobbágytelket zálogképpen birtokoló armalisták ettől kezdve a nem nemes adózókkal együtt kerültek megrovásolásra, ami azt a veszélyt rejtette magában, hogy elmosódik a rendi különbség köztük és a taksafizető "nemtelenek" közt, vagyis elveszthetik személyi szabadságaikat. 8. A megyei levéltárban őrzött számos összeírások - NML IV. l/a. Kgy. jkv. 1722. április 27., 1729. január 31., 1734. február 15. ülések, - NML. IV. 7/b. Dicalis öi. 10. (1688), 12. (1692), 39. (1709), 113., 114., 115. (1723), 150. (1734), 216. (1750/51), illetve ezeken kívül az Országos Levéltár Helytartótanács C 30 Acta nobilium Idealia (65. cs.) és REISZIG E. Nógrád vm. nemes családai. In: Borovszky S. i.m. 584-628. p., valamint NAGY Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. I-XI. k. Pest, 1857-1866. c. hatalmas művét vettük alapul az armalista családok készülő kataszteréhez. 9. RÁCZ István: Városlakó nemesek az Alföldön 1541-1848 között. Bp., 1988. 44. p. A törvények forrása a Corpus Juris Hungarici - Magyar Törvénytár (Szerk.: KOLOZSVÁRI - ÓVÁRI - MÁRKUS) Bp., 1899 -1900 közötti kötetei. 10. NML IV. l/a. Kgy. jkv. 1696. november 26. 142