Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

II. FALUSI ÉS MEZŐVÁROSI PARASZTI KÖZÖSSÉGEK KONFLIKTUSAI A JOBBÁGYVILÁGBAN A 17-19. SZÁZADBAN - 5. Knézy Judit: Illúziók és jobbágylázadások (A csurgói és marcali jobbágyok küzdelmei a 18. században

i uradalmi szőlőket munkáltatta, a gyümölcsfákat ápolta, oltotta, a munkásokra ügyelt kapálás, aratás és szüret alkalmával.8 Szabadossá a Széchenyiek is nagyon ritkán tették jobbágyaikat* Pl. 1724-ben a fazekasmesterséget tanult Szíly Ferenc és leszármazottai kaptak szabados levelet, hogy Pécsre költözhessenek és felmentették őket mindennemű jobbágyi szolgáltatástól.

9 Egyébként saját birtokaikra mind a Festeticsek, mind a Széchenyiek házas vagy hazátlan zsellérekként telepítették le az iparosokat, akiket ugyan a mezei szolgálattól, robottól felmentetlek, de árendát fizetettek velük. Egyébként inkább arra törekedett az uradalmi vezetés, hogy a szabadosokat is jobbágyi sorba süllyessze, vagy földjüket elvegye. Pl. a marcali mező- és irtásföldek összeírását végző Kenyeres Ignác mérnök így nyilatkozott egy alkalommal: "... bár tsak a sok szabadossak ne volnának signanter Kuter Katona Gulyás János, Juhász Ferenc, Fazekas Péter, kik leg summásabban bírnak a mezőben a javát a' földnek, elég egész helyeseket lehetne csinálni Marcaliban, de másképpen is, mivel ezek magok nem bírhatják, tőlük el vetetvén azoknak, kik marhassak és szolgálnak fognak adattatni, "10 Az Urbárium bevezetésével nyilvánvalóvá vált a jobbágyok szemében is a feudális kötöttségek hosszú időre való rögzítődése és ezzel vágyaik is szertefoszlottak a szabadabb földszerzésre és földhasználatra. A szökések, a szolgáltatások megtagadása, a nyílt szembeszegülések ideje lejárt. Megmaradt viszont a kérvényezések, instanciázások^ perek lehetősége, valamint a kötelezettségek alóli kibújás néhány kevésbé nyílt formája. így pl. a csurgóiak közül több fél- és egésztelkes gazda nem tartott vonós, azaz igás jószágot, hanem tinó korukban felhizlalták és eladták marháikat az uraság tudta nélkül - tudósítja a tiszttartó, 11 tudván, hogy az uradalomnak elővásárlási joga van. Általános szokás volt, hog)' a robotra nem a család legmunkabíróbb tagját küldték el, ha tehették, hanem egy-egy idősebb, még dolgozni tudó embert, vagy egy legénykét, olykor nőket is pl. aratásba. Polacsek Pál a csurgói uradalom tiszttartója 1768-72 közötti feljegyzéseiből kiderül, hogy minden helységben rendszeresen vizsgálta a jobbágyok panaszait. Egy szentmiklósi jobbágy pl. panaszolta, hogy 15 éves fiát nem fogadták be irtási munkára a pandúrok, fiatallották, de a tiszttartó végülis elég erősnek találta e munkára. Egy másik jobbágy idős apját küldte erdei robotmunkára, akinek félvaksága miatt még veszélyes is lett volna, ha baltát adnak a kezébe. Számos egyéb panasz is esett, sokszor minden robotban eltöltött nap beszámításáért is harcolni kellett: pl. a hosszúfuvart, oda és visszautat, az esetleges várakozási időt is számítsák be, a távolabb eső munkahelyek megközelítésére szánt időt is vegyék figyelembe. Alsókban 1768-ban két jobbágynak négy napon keresztül hajtőkként kellett szolgálniuk, munkájukat sem pénzben, nem fizették ki, sem a robotba nem számították be.12 Előfordult, hogy a pandúrok nem vittek ki a földekre elég robotjegyet, s a munkavégzőknek a hét végén reklamálniuk kellett, hogy végzett munkájuk a rovásfára kerüljön. Bármikor, roboton túl is elhajtották munkára a csurgói, de a marcali jobbágyokat is, legfeljebb kifizették nekik pénzben. A marcali hajdúk még a kenyérsütő asszonyokat, a nekik segédkező férfiakat is munkára hajtották. Ha valamelyik gazda aratókat fogadott, azokat is az urasági földekre kényszerítették. A jobbágyoktól munkaeszközeiket is elvették 8. MOL. P. 275. Festetics lt. 78. es. 38. a. Csurgói uradalom. IV. Községi iratok. Jobbágypanaszok, mentesítések (1742-1824). 9. MOL. P. 623. Széchenyi es. lt. 219. es. C IV. k. 3. sz. (1741-1845) 43. p. Urbarialia oeconomica et dimensionalia. 10. MOL. P. 623. 220. es. L, IV. k. 3. sz. (1724-1805) Opp. Marcali. Acta colonorum succesionalia et similia. 11. MOL. P. 275. 72. es. 38. c. Csurgói uradalom. Összeírások leltárai (1764 -1922) 41. p. 12. MOL P. 275. 72. es. 38. b. Jobbágyperek 85-86. p. 121