Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

II. FALUSI ÉS MEZŐVÁROSI PARASZTI KÖZÖSSÉGEK KONFLIKTUSAI A JOBBÁGYVILÁGBAN A 17-19. SZÁZADBAN - 3. Hajdú Lajos: A „kegyetlenkedő” földesurak elleni perek Erdélyben (1765–1780)

egyetlen jobbágy neve sem szerepel, nincs megjelölve az sem, hogy a tiszttartó miképpen terhelte meg mértéken felül a sülelmedi jobbágyokat.

9 A továbbiakban azonban a megyével való szembehelyezkedés és a megyei hajdú megsebesítése "eltűnik" a jelentésekből, s mint a búvópatak, a későbbi aktákban már csak olyan adatok szerepelnek, hogy Balogh kiegyezett Butsum Lupujjal, a károsulttal (a megyei hajdúva|? ez nem megállapítható) - de minthogy az erről szóló tanúságlevél hibásnak találtatott, Őfelsége utasítása szerint a pert tovább kell folytatni. A következő negyedévben a Tábla jelentésében szintén csak annyi szerepel, hogy Balogh egyezséget kötött két jobbággyal is, de hiába mutatta be az erről szóló tanúsítványt a bíróságnak, mert uralkodói rendelkezés szerint az egyezség csak akkor érvényes, ha megkötésén részt vett a megye valamelyik tisztje is. Itt azonban ez nem történt meg. A pert tehát nem kerülhette el Balogh Zsigmond. Az ügy lezárásának módját azonban - az akták hiánya miatt - nem tudtam megállapítani.'

0 Lázár Gergely, a halmágyi uradalom tiszttartója viszont azért került Záránd bírósága elé, mert Steé falu bírájára 24-et veretett és 8 napig börtönben is tartotta. Csupán azért, mert végrehajtotta a szolgabíró utasítását és egy jobbággyal együtt kijavította a kertet (azt a kerítést, amely a vetést védi a kóbor jószágoktól). A vádirat azonban azt is terhére rója, hog)' a halmágyi jobbágyoknak parancsot adott: senki ne merészeljen a megye tisztjeihez fordulni panaszával, mert ha megteszi - kemény verésben részesül. Flora Petru, aki a szolgabíró közreműködésével jutott hozzá az uradalomtól neki járó 12 mérő törökbúzához - meg is kapta ezért a tiszttartótól a maga 12 botját. A vádak között szerepel még: az Approbáták előírásai ellenére Lázár úgy tart úriszéket, hogy azok időpontjáról a megyei tiszteket nem értesíti, az itt meghozott ítéletek elleni fellebbezéseket nem terjeszti fel az Állandó Táblához, sőt a behajtott kóbor jószágot sem adja át a megyének stb.

11 Az ügy folytatására nincs adatom (Zaránd egyike volt a legfegyelmezellcncbbül dolgozó megyéknek!), de - úgy hiszem - megalapozott a vélelem: az Állandó Tábla mindent elkövetett, hogy ezzel az ürüggyel is móresre tanítsa Lázár Gergelyt, aki nem átallja a megye tisztviselőinek tekintélyét a lakosság előtt csökkenteni. Ha viszont nem-nemes uradalmi alkalmazott követett el visszaéléseket, a Tábla első intézkedése az, hogy elrendeli őrizetbe vételét. így tett Fogaras Állandó Táblája is a porumbáki uradalom hajdújának, Nika Tataru-nak az ügyében, akit "kegyetlen kegyetlenkedéssel" (crudelis saevities) és szörnyű zsarolásokkal (enormes extorsioncs) vádoltak. Június 17-én vették őrizetbe, július 26-án meghozták ellene az ítéletet, amelyet jóváhagyásra fel is terjesztettek a Guberniumhoz. Végrehajtására azonban nem került sor, mert a megvasalt elítélt, kihasználva őre figyelmetlenségét "elkövetett gaztettei tudatában, félvén a ráváró igazságos büntetéstől" az Olt vizébe vetette magát, megfulladt és ezzel lezárta perét, minthogy "actits personalis personam sequit".^ A kegyetlenkedő földesurak elleni perekben a tényleges vagy vélt túlkapás tudomásra jutása és a felmentő vagy marasztaló ítélet meghozása közölt - ha a vádlott kihasználta azokat a lehetőségeket, amelyeket számára az erdélyi perjog biztosított - többnyire 2-3 esztendő (vagy ennél is több) telt el. A felperesnek (ez a parliumi megyékben a fiskális, a/ erdélyiekben az érintett kerület alispánja, székely székekben az alkirálybíró) elő kellett készíteni az ügyet tárgyalásra, tehát számos tanú vallomását kellett írásba foglalnia, biztosítani kellett az egyéb bizonyítékokat (orvosi látlelet stb.), mindez időbe került. Elsősorban azért, mert a vádló több perben is ellátta ezt a tisztet, igazgatási vezetője volt a megye (szék) 9. B-2: 80/1768. 10. Lásd OL, B-2: 190,400/1769. és 65/1770. 11. OL, B-2: 400/1769. 12. OL, B-2: 1225/1777. és 226/1778. 10S