Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)

III. NAGYBIRTOK ÉS NÉPESSÉGE, PARASZTI TÁRSADALOM – PARASZTI CSALÁD - 1. Papp Klára: Jobbágyi társadalom a 18. századi bihari magánföldesúri birtokon

189 RENDI TÁRSADALOM — POLGÁRI TÁRSADALOM 1. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI MÓDSZEREK ÉS FORRÁSTÍPUSOK SALGÓTARJÁN, 1986 • Papp Klára: JOBBÁGYI TÁRSADALOM A 18. SZÁZADI BIHARI MAGÁNFÖLDESÚRI BIRTOKON Előadásomban vizsgálódásaim köre Bihar vármegyének döntően arra a 206 településére, annak jobbágylakosságára terjed ki, amelyet a II. József-kori népszámlálás /1/ (részben vagy egészben) a világi magánbirtok kezén talált. Elsősorban az a cél vezetett, hogy bemutassam, mely források felhasználásával tartom elképzelhetőnek, egy viszonylag behatárolható terület, a bihari magánbirtok jobbágyi társadalma struktúrájának elemzését. Mivel a jobbágyi lét szempontjából meghatározó tényezőnek tartom a birtokos személyét, e helyütt is utalni kívánok a megye birtokstruktúrájában bekövetkezett alapvető változásokra. A török elleni ún. "

visszafoglaló háború" megindulását követően Bihar vármegye nemessége kinyilatkoztatta a királysághoz tartozását, s onnan kért (és kapott) főispánt Benkovics Ágoston váradi püspök személyében. Az erdélyi adószedőket ennek megfelelően nem is engedte be a területére. /2/ A török kiűzését követően a királyi kamara és főleg a vagyoni és hatalmi pozícióit egyaránt visszaszerezni kívánó katolikus egyház birtokgyarapításának vagyunk tanúi, elsősorban a magánbirtok rovására, amely folyamat a Rákóczi szabadságharcot követő időszakban is tovább folytatódott. /3/ Az viszont természetesnek tekinthető, hogy a magánbirtok azon képviselői kaptak személyükben és birtokukban is megerősítést, vagy nyertek újabb adományokat, akik az uralkodóházhoz fűződő hűségüket a felszabadító háború és a kuruc harcok idején is bizonyították (Csáky István; Bánffy György, erdélyi gubernátor; Eszterházy Pál, nádor; gróf Dietrichstein, kamaraelnök stb. /4/ A világi magánbirtok mezővárosai, falvai és praediumai az átrendeződések eredményeként Rebegány-Lázur falu kivételével a belényesi járásból teljesen kiszorultak, viszont a többi négyben jelentős számban előfordulnak, különösen igaz ez az érmelléki, sárréti és váradi járásokra. Várad 1692. évi bevételétől a 18. század húszas éveiig számos tényező akadályozta továbbra is a békés termelőmunka folytatását, az időlegesen elnéptelenedett falvak újraéledését (tatárbetörések, rácdúlás, a császári haderő többszöri átvonulása, az 1709-10 évi pestisjárvány stb. Ibi A visszafoglaló háború terheiből is jelentősen kivette részét a megye jobbágylakossága, hiszen pl. 1696-ban 25 ezer rénes forintot vetettek ki rájuk, és szép számmal találhatjuk őket (1707-ben kb. háromezer főt) a szabadságharc tiszántúli ezredeiben is. /6/ Ilyen körülmények között a birtokosok jórészt a terhek könnyítésével, mentesítésekkel, de esetenként a kötöttségek szigorításának eszközével igyekeztek a népességet megtartani. Ezzel gyakorlatilag folytatódott az a folyamat, amely a 17. századra, de a magánbirtok esetében főleg az 1660-as éveket követően kialakult, illetve azt lehet mondani, hogy a jövevények