Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)

I. CSOPORTOK, KÖZÖSSÉGEK, EGYESÜLETEK A 18-19. SZÁZADBAN - 8. Pifkó Péter: Családi kapcsolatok szerepe Esztergom kulturális életében a 19. század végén

81 gazdasági jellegű egyesületekben működtek. A legnépszerűbb a Borászati Egylet volt. Szinte valamennyi tag bekapcsolódott a Tornaegylet tevékenységébe, amely nemcsak a sokoldalú testedzést, de bizonyos kulturális tevékenységet is jelentett. A Tornaegylet javára ugyanis gyakran rendeztek műsoros összejöve-teleket, amelyek a tagság kapcsolatainak elmélyítését is szolgálták. A Kaszinó vezetőségéből a Tornaegyletben működtek: Burián János ügyvéd, és dr. Földváry István mint alelnökök

; Rodolf István mint jegyző

; Etter Gyula prímási intéző mint a Tornaegylet titkára

; Frey Ferenc, BT Szabó Mihály és Meszéna Kálmán pedig választmányi tagok voltak. Ráadásul aktívan bekapcsolódtak a sportprogramokba is: vívás, tenisz, teke, tornagyakorlatok. B. Szabó Mihályon kívül volt még néhány olyan egyénisége a korszaknak, akik a városi, gazdasági, társadalmi és kulturális élet számos területén szintén fontos szerepet játszottak. Közülük pl. Földváry István ügyész az egyik, aki a 80-as években a Zenekedvelők Egyesületének, a Dalárdának titkára, a Kereskedő Ifjak Önsegélyző és Önképző Egyesületének pénztárosa és ügyésze, de működött többek között a Kisdedóvó Társulatban és az Ipartestületben is. Rendszeresen részt vett a Tarkaság, a későbbi Polgári Egyesület rendezvényein is. A több figyelemre érdemes közül kiemelhetjük még Frey Ferencet. A Frey bankház tulajdonosának Aranyásóhoz címzett vaskereskedését ősei még az 1770-es években alakították. Frey Ferenc 48-as hagyományokon nőtt fel. A bankalapító apa Frey Vilmos ugyanis nemzetőrszázados volt. A családi hagyományoknak megfelelően hosszú időn keresztül ő volt a városi Függetlenségi Párt képviselője. A Tornaegyleten kívül működött a Borászati Egyeletben, a Városi Körnek elnöke, a Belvárosi Olvasókörnek díszelnöke, s ugyancsak díszelnöke a Polgári Egyesületnek is, de más egyesületekben is folyamatosan jelen volt. A város legnagyobb, polgári-középpolgári rétegeket tömörítő egyesülete a Tarkaság volt, amely 1901-től az Esztergomi Polgári Egyesület nevet viselte. Céljának a polgári erények ébrentartását tekintették. Legfontosabbnak a hazafiság erénye bizonyult, ugyanis a hazafias rendezvények jelentették fő működési körét. A Tarkaság vezetésével ünnepelte a város március 15-ét. Sok százan vettek részt a honvédtemetői koszorúzásokon, s március 15-én este a hazafias társasvacsorán, amelyet az idős honvédek tiszteletére rendeztek, sűrű pohárköszöntések közepette. A kaszinói műkedvelői sikerek során itt is szaporodnak a kulturális jellegű programok, a vidám estélyek, a műsoros bálok. A Tarkaság, majd később az Esztergomi Polgári Egylet tagjai jó módú iparos- és kereskedő családok voltak, s döntően az ő és családtagjaik részére biztosított a Tarkaság szórakozási lehetőséget. Taglétszámuk nagy, családi kapcsolataik szövevényesek. Tárgyalásukra azonban itt nincs mód. A Kaszinóban 1877-től jelen volt a zsidó értelmiség is. Az első kaszinói tagok Hoffmann Vilmos és Kohn Lajos, Éliás orvosok voltaK. Az előbbi Szenttamási Béla ügyvéd, az utóbbi Áldory Mór orvos édesapja. Gyermekeik már a Kaszinó választmányába is bekerültek. A századfordulón a műkedvelő társulatban már jelentős szerepet játszott Berényi Zsigmond és Zoltán, valamint Áldory Viktor és Fischer László is. Mindez annak ellenére így volt, hogy a városi zsidó intelligenciának szintén megvoltak saját jól működő egyesületeik, ahol a kaszinó mintájára kezdetben hangversenyek, majd később már a műkedvelő előadások domináltak. Ezekben a főszerepet a Berényi, a Steuinn, a Tauber, az Áldory, a Fried, a Horn és a Walfisch családok vitték. Előadásom egy nagyobb munka része, amely Esztergom polgárságának fejlődéstörténete' címmel készül, s egyik feladata, hogy megvizsgálja, mely családok irányították a város politikai, gazdasági és kulturális életét a 19. század elejétől mindaddig, hogy ma milyen szerepük van a városi vezetésben vagy