Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)

I. CSOPORTOK, KÖZÖSSÉGEK, EGYESÜLETEK A 18-19. SZÁZADBAN - 8. Pifkó Péter: Családi kapcsolatok szerepe Esztergom kulturális életében a 19. század végén

80 kapcsolata a színjátszókkal. Tehát csak újabb hat család kapcsolódott ily módon a kaszinó aktív tagságához, ami a 470-ből még így is csak 48 főt jelent, alig több, mint 10 %-ot. Sőt ha a kaszinói színjátszás történetében előre tekintünk, akkor azt láthatjuk, hogy a hat tag közül Frey Ferenc fia Vilmos, Áldory Mór fia Viktor, Reusz József fia Ferenc majd később egyetemi tanulmányaik végeztével Zsiga János is rendszeres szereplője lesz a műkedvelő társulatnak. Mindössze Clementisz és a gyermektelen Maiina Lajos nem kerül családi kapcsolatba a műkedvelőkkel. Ez tovább erősíti azt a megállapításunkat, hogy a műkedvelő társulat csak a város legműveltebb és legmódosabb rétegét foglalta magába, s így nem csoda, hogy a társaséletben a legfontosabb szerep jutott neki. A kaszinói műkedvelés előretörése előtt a város előkelő családjai a Dal- és Zenekedvelők egyesületében művelődtek. (Az 1865-ben alakult Dalárda újította fel ezen a néven tevékenységét 1883-ban.) Céljuknak dalestek szervezését, hangversenyek tartását, nagyobb zeneművek előadását, új dalok komponálását és az ifjúságnak az egyleti életbe való bekapcsolását tekintették. Az egyesületbe a 8 alapítón kivül 65 rendes, ebből 38 férfi, 27 nő; és 111 pártoló tag jelentkezett. Az egyesületi zeneigazgató Bellovits Ferenc tanár, az énektanár Sztraka Iván lett. A dalárda tagjai hetente három alkalommal, hétfőn, szerdán és pénteken este jöttek össze próbálni. A dalárda 14 tagja játszott vonóshangszeren, ezért létrehozták a zenekart is. Az 1889-es év tagságának összetételét vizsgáltuk meg, mert ez az év, amely időben a legközelebb állt a Kaszinóban tett vizsgálódásainkhoz, ráadásul az Egyesület működésének is jelentős éve. Ebben az évben a dalárda 3 tagsági formájában 176-an vettek részt. Voltak olyan családok, ahonnét többen is szerepeltek a névsorban, így 143 résztvevő családról beszélhetünk. Ez a szám is tovább szűkíthető lenne a Kaszinónál alkalmazott módon. Ez azonban olyan nagy munkát kívánna, amit kutatásaink ebben az állapotában nem végeztünk el. Megvizsgáltuk azonban azt, hogy a kaszinói műkedvelők, illetve a Kaszinó tisztikara és választmánya milyen kapcsolatban állt a dalárda tagságával. 24 olyan családot találtunk, amelyek mind két egyesületben jelentős szerepet vittek. A Kaszinó vezetőségének tagjai közül 13-an: Kruplanicz Kálmán, Rudolf István, dr. Áldory Mór, Bellovits Ferenc, Burián János, Büttner Róbert, Helcz Antal, Ivanovits Béla, Meszéna Kálmán, Nagy Pál, Niedermann Pál, dr. FÖldváry István és B. Szabó Mihály személyesen is működtek a dalárdában. A műkedvelőknél előforduló 42 család közül 24 szerepelt a dalárdában. Némelyik családban az apák és anyák szerepét idővel a fiatalok vették át. Pfalcz József helyett Gizike, Burián János helyett Böske, Legény János helyett Mariann, a Kruplanicz családban Szeréna. De folytathatnánk a sort a Munkácsy, Hoffmann, Nozdroviczky, Pongrácz, Szvoboda családokkal is. A Dalárda vezetőségének családi kapcsolatai nem oly szorosak, mint a Kaszinóban. A 20 tagú vezetőségben mindössze egy nagyobb családi kapcsolatot fedeztünk fel: egy ötös csoportot (Helcz, Niedermann, Kollár, Perényi, Feichtinger); egy hármasat (FÖldváry, Brutsy, Fekete); és egy páros kapcsolódás van a két Feigler között. A másik tíz fő abban az időben nincs kapcsolatban az előzőekkel. Tehát megállapíthatjuk, hogy a Dalárda nyitottabb közösség volt, mint a Kaszinó. A Kaszinó fellendülő kulturális életének kisugárzó hatása volt a többi egyesületre is. A hatást részben programjain, részben azon keresztül érte el, hogy a Kaszinó tagjai más egyesületekben is működtek. Az 1896-os vezetőség részvételét megnéztük a város más egyesületeinek tisztikarában is. Ennek alapján 13 fő vett részt más egyesületek tisztikarának munkájában is. Legtöbben