Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
I. CSOPORTOK, KÖZÖSSÉGEK, EGYESÜLETEK A 18-19. SZÁZADBAN - 6. Gál Róbert Iván: A dualizmuskori szabadkőművesség foglalkozási összetétele
59 szinkron, vagy közel szinkron érzékelése és felvetése. A reformnemzedék és közöttük a szabadkőművesek számára a társadalomban kialakuló nagy formák, . nagy szervezetek, nagyvállalatok, központi intézmények, illetve ezek szociológiai következményei, a szociális kérdés, a munkásmozgalom kiéleződése, a szociológia és a tömegléíektan tudományának áttörése, a tömegszerűség problémájának megjelenése, tehát egy szép új világ beköszönte a felvilágosodás fogalomkincsében leértékeli az individualizmus, az önállóság értékeit a szociális érzékenység, a kollektív cselekvés értékeinek javára. Megváltozik a felvilágosodás kincsét hordozók összetétele, miközben a szőbanforgó értékek összetétele maga is megváltozik. IRODALOM A magyarországi szabadkőműves mozgalom történetének tudományos igénynyel írott irodalma nagyon szűk. Jószerével csak az előadásban felhasznált lengyel cikkre ( Ludvik Hass : The Socio-Professional Composition of Hungarian Freemasonry, TíTi Acta Poloniae Historica 1974/30) illetve L. Nagy Zsuzsa : Szabadkőművesség a XX. században c. 1977-ben megjelent könyvére támaszkodhattam, azonban ez utóbbi csak részben foglalkozik a magyar szabad kőművességgel. Az irodalom döntő többségét a szabadkőműveseknek magukról, illetve a kívülállók, általában szabadkőművesellenes céllal írott munkái jelentik, valamint a hatalmas levéltári anyag. A szabadkőművesek önmagukról írott tanulmányainak jelentős része népszerű ismertetés a mozgalom eredetéről, céljairól, tevékenységéről. Ilyen könyv például: Balassa József : A szabadkőművesség története (Bp. é.n.) vagy: A szabadkőművesség. Lényege, alapelvei, történeti fejlődése, szervezete és feladatai, különös tekintettel hazai viszonyainkra. (2. bővített kiadás, Bp. 1888.) Ennek szerzője feltehetően Aigner Lajos . A szabadkőműves irodalom fontos csoportját alkotják a szabadkőműves eszmék terjesztését célzó, vagy cselekvésre buzdító írások. Ilyenek többek között, Fekete József : A szabadkőművesség szelleme (Budapest, 1902.) vagy Szalay Károly : A szabadkőművesség társadalmi alapjai (Budapest, 1905.). Ezeknek az órásoknak a jó része különlenyomat, tehát már korábban napvilágot látott a szabadkőművesek 1889-től kezdve kéthetenként megjelenő közlönyében, a Kelet-ben (szerkesztője: Gelléri Mór). A Kelet általában tartalmazza az egyes páholyok programját, a nagypáholy végrehajtószervének, a szövetségtanácsnak az üléseiről készített jegyzőkönyveket, a hazai és a nemzetközi szabadkőműves élet híreit és cikkeket, tanulmányokat a szabadkőműves hagyományokról, múltról, személyekről, akciókról. A különlenyomatokban megjelennek a páholyokban elhangzó beszédek, előadások, programok is. Igen nagy évfordulós irodalma van a szabadkőműveseknek, vagyis a jelentősebb páholyok többek között emlékkiadványokkal ünnepelték meg fennállásuk kerek évfordulóit. A szövetségre vonatkozó irodalom másik döntő részét a szabadkőművesellenes írások teszik ki. Ezek az első világháború előtt zömmel vidéki, püspöki városokban jelentek meg (Eger, Esztergom, Pécs). A cikkek az esetek nagy részében (de nem mindig) egyben antiszemiták is. Szabadkőműves-ellenes pamfletok, leleplezések például Nógrádi Gyula : A szabadkőművesség titkai (Nagyvárad, 1904.) Sullay István : Szabadság, egyenlőség, testvériség, vagy: mi a szabadkőművesség alapelve, czélja, kiviteli eszközei, eredménye és veszélye az államra és egyházra? (Eger, 1877.) Az említett írások általában
