Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
V. HIERARCHIA, BÜROKRATIZÁLÓDÁS ÉS MOBILITÁS A 18-19. SZÁZADBAN - 13. Gyáni Gábor: Migrigáció és mobilitás: A városi munkásság szerkezete a két világháború között
503 megválaszolatlan kérdések nyomába igyekvő mikroszintu vizsgálatokhoz adhat némi támpontot és szemléleti fogódzót. JEGYZETEK /1/ Lackó Miklós: Ipari munkásságunk összetételének alakulása 1867-1949. Bp., 1961. /2/ Magyar Statisztikai Közlemények (M.St.K.), Új sorozat (Új. sor.) 96. köt. 32. sk. /3/ Vö. Gyáni Gábor : Család, háztartás és a városi cselédség. Bp., 1983. 48. és 57. sk. /4/ Budapest Főváros Levéltára IV. 1419.a. 1022/1940-2. Megjegyzem, Lackó 1929-re vonatkozóan a budapesti munkásság ipari foglalkoztatottságul hányadának a 29,5 %-át tünteti fel helybéli születésűnek. A két adat — egyébként elhanyagolhatóan csekély — eltérése abból adódhat, hogy az általam idézett számadat az ipari munkásság egészére, Lackóé viszont csak 75 ezer "magánüzemi " munkásra utal. Lackó Miklós : Adalékok a budapesti munkásság összetételéhez az 1920-as évek' végén. Bp., 1958. 49. /5/ Illyefalvi I. Lajos : A munkások szociális és gazdasági viszonyai Budapesten. Bp., 1930. 650. /6/ M.St.K. Új sor. 56. köt. 90- sk. és 540. skk; Uo. 72. köt. 388. skk; Uo. 96. köt. 106. skk; Uo. 114. köt. 96. skk. /7/ Andorka Rudolf: A magyar községek társadalmának átalakulása. Bp., 1979. 82. sk. /8/ Uo. /9/ Ruisz Rezső : A magyar városok iparosodása. Adalékok az ipari decentralizáció kérdéséhez. Statisztikai Közlemények, 95/1. köt. 68. skk.; M.St.K. Új,sor. 86. köt. 76. skk. Igaz, Ruisz idézett írásában Nagy-Budapestet illetően — 1910 vonatkozásában — csupán 56,3 %-ról tud. Az alacsonyabb érték abból adódik, hogy az általa használt ipari munkás fogalom felöleli a bányászokat is, akik közül viszont gyakorlatilag senki nem élt Nagy-Budapest körzetében. A tulajdonképpeni ipar munkásainak a Nagy-Budapestre eső hányada tehát jóval fölötte van a Ruisz-féle adatban foglaltnak. /10/ M.St.K. Új sor. 114. köt. 168. skk. /11/ Lackó Miklós : Ipari munkásságunk, 126. és 131. / 12 / Gyáni Gábor : Család, háztartás, 64. skk.
