Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)

4 3. Odor Imre: Az 1809, évi nemesi összeírás forrásértéke, felhasználásának lehetősége 111 4. Láczny Magdolna: A Rétköz nemesi társadalma a 18-19. században 125 5. Pálmány Béla: A mezővárosok társadalma Nógrád vármegyében a török hódoltság utolsó szakaszától a jobbágyfelszabadítás végrehajtásáig 133 6. Benda Gyula: Egy mezővárosi közösség rekonstrukciója 1700 és 1850 között — Kérdések és lehetőségek Keszthely példáján 145 7. Darkó Jenő: Görögkeleti egyházszervezet és népesség a 18. században Magyarországon 153 8. Nemes Lajos: Eger város társadalmi rétegződése 1720-tól a 18. század végéig 167 9. Horváth D. Tamás: Egy mezővárosi iparos a reformkor kezdetén — Steindl György keszthelyi rézműves hagyatéka 173 10. Gajáry István: A pesti Hupf-Mayerhoffer család. — A társadalmi átrétegződés egy tipikus esete a 18-19. században 179 III. NAGYBIRTOK ÉS NÉPESSÉGE, PARASZTI TÁRSADALOM -- PARASZTI CSALAD 1. Papp Klára: Jobbágyi táradalom a 18. századi bihari magánföldesúri birtokon 189 2. Klaniczay Gábor: A boszorkányvád szociológiája a 18. századi falvakban és mezővárosokban 201 3. Kaposi Zoltán: Nagybirtok és népessége Somogyban a 19. század elején 209 4. Knézy Judit: Egy gazdasági utasítás az 1780-as években a csurpJÍ uradalmi alkalmazottak munkakörének és bérének korrigálásáról, s ennek tanulságai 219 5. Szabó László: Családszervezet és családi gazdálkodás a Jászságban a 18-19. században 227 6. Szuhay Péter: A besenyőtelki Mlinkó család története a 1820. században 237 7. Ortutay András: Egy esztergomi földműves család gazdasági