Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)

V. HIERARCHIA, BÜROKRATIZÁLÓDÁS ÉS MOBILITÁS A 18-19. SZÁZADBAN - 11. Sudár Kornélia: Az első tömegközlekedési eszköz, az omnibusz elterjedése Budapesten és hatása a főváros 19. századi nagyvárosi fejlődésében

487 alkalmazása kínált, így indult hódító útjára a századfordulón a villamos és az autóbusz, mindinkább háttérbe, végül teljesen kiszorítva a város életéből az omnibuszt. Az omnibusz mégis méltán tekinthető az első tömegközlekedési eszköznek, amely a városi életnek a kapitalista fejlődés által szétválasztott színtereit összekapcsolta. Elterjedésével a tömeges gyaloglás korszaka végleg lejárt, a közlekedési eszközök használata pedig a mindennapok részévé vált. A JEGYZETBEN ELŐFORDULÓ RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE MOL BFL Htt. Dep. civ. Buda. Loc. Buda Corr, Pest tan. Pest Int. Pest Rel. Főv. tan. BM Alt. a. a. üo, ír. Magyar Országos Levéltár Budapest Főváros Levéltára Helytartótanács Levéltára Departamentum civitatense Buda város Tanácsának iratai, Buda város Tanácsának iratai, tuales. Pest város Pest város Pest város Locumtenentialia, Correspondentiae magistraTanácsának Tanácsának Tanácsának iratai iratai iratai Budapest Székesfőváros Tanácsának ügyosztályi iratai Belügyminisztérium Levéltára. Általános iratok Intimata archivi növi. Relationes archivi növi JEGYZETEK /1/ Dóka Klára

: A pesti céhrendszer válságának kibontakozása az 1840es években. Bp. 1970. 46-47., 51. 1. /2/ Ld. 12. számú jegyzet. /3/ BFL Buda Loc. 1836: 1422, Buda Corr. 1842: 1480. /4/ MOL Htt. Dep, MOL Htt. Dep. BFL Buda Loc, BFL Buda Loc, engedélye civ. 1837-37-306. — Kratochwill engedélye civ. 1837-36-216. — Réder engedélye 1842: 1541. — König engedélye 1837-1839: 92; Buda Corr. 1841: 421 1/2 — Kellner /5/ BFL Pest Rel. a. n. 4120. /6/ A gyámolítás iránti igény lepleződik le a pesti bérkocsis céhnek a városi tanácshoz benyújtott és Rédert vádoló beadványából is. A tanács szemére vetették, hogy a budai városi tanács jobban védi az ottani céh érdekeit, mert az bezzeg, nem adott engedélyt Rédernek. Arról persze nem volt tudomásuk, hogy Réder nem is nyújtott be Budára állomáskérelmet, hiszen kocsijait saját fürdőjének kertjében állomásoztatta. A tanácsokhoz csak állomáshely kijelöléséért és engedélyéért kellett folyamodni, épp úgy, mint a bérkocsis céhnek is, nem pedig az útvonalért. Ld. BFL Pest Int. a. n. 5916. /7/ A pesti céh 1832-ben indította meg első járatait a Városligetbe: M0L Htt. Dep. civ. 1837-36-306. A budai céh 1832-ben kért engedélyt a Zug-