Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
I. CSOPORTOK, KÖZÖSSÉGEK, EGYESÜLETEK A 18-19. SZÁZADBAN - 5. Tóth László: Az intézményesült érintkezési formák és a közéletiség alakulása a 20. században (Besenyőtelek)
46 A társaskapcsolatok intézményrendszerébe a néprajz által " a népi társasmunka és összejövetelei" , valamint " a népi élet társasösszejövetelei " címszó alatt összefoglalt intézményesült együttléti formák tartoznak: egyrészt tehát a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági " igazi társasmunkák ", " közösségi kalákák " és " igazi kalákák ", másrészt a "vasár-~és ünnepnapok délutánjainak' es estéinek összejövetelei ",~a "családi élet öröm- vagy emlékalkalmai " és "a gazdasági élet kezdő és végző ünnepei ". /2/ A társadalmi nyilvánosság intézményrendszerében pedig a politikai pártok, a társadalmi szervezetek, a gazdasági szervezetek és a kocsmák tartoznak. /3/ A közéletiség történeti típusai alapvetően négy dimenzió mentén különülnek el egymástól: a./ a társaskapcsolatok és a társadalmi nyilvánosság intézményeinek egymáshoz való viszonya és a két intézménytípus rendszerének struktúrája; b./ az egyes intézmények és a struktúra egészének (társadalmi csoportonkénti) igénybevétele, használata; c/ a községi szintű közigazgatás hatásköre: a központi és helyi szintek viszonya egymáshoz; d./ a politikai struktúra centralizáltságának és hierarchizáltságának mértéke. ad a./ Ami a társaskapcsolatok intézménytípusának rendszerét illeti: a társasmunkák körébe a több gazdaság tagjai által egy helyen és azonos időpontban végzett mezőgazdasági és nem mezőgazdasági munkák közül azok tartoznak, melyekből hiányzik a pénzbeni vagy munkabér értékű nem pénzbeni ellenszolgáltatás. Történetileg három fejlődési szakaszba sorolódnak /4/, a faluközösségi alapú vagy archaikus, a piaci elvű vagy modern és a kettő között átmenetet jelentő társasmunka-altípusok fejlődési szakaszaiba . A három altípus annak alapján különül el egymástól, hogy milyen társadalomtörténeti struktúrákhoz kapcsolódik; hogy a társas formában végzett munkák tevékenységszerkezete (munka és egyéb tevékenységek) hogyan változott; hogy mi a társas munkavégzés indítéka; hogy a társasmunkák által betöltött tevékenységek egymás mellé rendelt együtteséből hogyan változott át a hatékony munkavégzés köré szerveződő funkciőstruktúrává, amiben egy sor tevékenység, így többek között az információcsere, politizálás, közéletiség is, diszfunkcionális elemmé vált; hogy milyen változásokon ment keresztül a társasmunkák szabályozottsága, hogyan szorult háttérbe a szabályozottság, szokásszerűség a racionalitás térhódításának hatására; az egymásnak teljesített szolgáltatások egymáshoz való viszonya és a kapcsolatok két-, illetve sokoldalúsága milyen változásokon ment keresztül; hogyan változtak a résztvevőket összeszervező elvek; az együttműködés tartóssága milyen volt; milyen változásokon mentek keresztül a társas formában végzett munkafajták; hogyan változott az érintett gazdaságok köre; és végül a társasmunkák csoportjainak (igazi társasmunkák, közösségi kaláka, igazi kaláka) egymáshoz való viszonyában milyen változások mentek végbe. A " népi élet társasösszejövetelei " körébe a részben hagyományon, részben újabb gyakorlaton alapuló szokásszerűen működő, a résztvevők személyétől független szórakozási és ünneplési alkalmak tartoznak. Ezek esetében is hasonló történeti típusokkal kell számolni, feltárásuk eddig azonban még nem történt meg. Az a tény azonban, hogy pl. az idő múlásával a társadalmi ünnepek (rögzített napon az emberek összességének ünnepe) családi ünnepekhez való viszonyított részaránya csökken, ilyen történeti altípusváltozásokra utal. Nem egyszerűen árról van tehát szó, hogy a társaskapcsolatok intézményrendszere mellett megjelenik a társadalmi nyilvánosság
