Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
V. HIERARCHIA, BÜROKRATIZÁLÓDÁS ÉS MOBILITÁS A 18-19. SZÁZADBAN - 8. Mazsu János: Az értelmiségbe irányuló intergenerációs mobilitás Magyarországon az I. világháború előtti félszázadban
455 tekintett nyolc osztályos érettségit adó gimnázium, amelyhez 1878-ban felzárkózott a Thun-féle reform keretében létrehozott reáliskola is. A tulajdonképpeni középiskolák közel fele a kiegyezés időszakában "csonka " intézményként (többnyire négy esetleg hat osztállyal) mint egy alacsonyabb szintű képzési lépcső működö'tt és csak fokozatosan fejlődött a századfordulóig főgimnáziummá, főreáliskolává, teljesítve az 1883. évi középiskolai törvény normatíváit. A felfejlődő alsóbb szintűnek tekinthető középiskolák helyébe az 1868. évi népiskolai törvény által létrehozott, de dinamikus fejlődésnek csupán az 1890-es években indult polgári iskola lépett. /8/ A középiskolák működéséről, a tanulók érdemjegysorozatairól és a tanárok tevékenységéről periodikusan publikált iskolai jelentések (előbb Tudósítvány, később Értesítő elnevezéssel) 1850-hez, az új birodalmi tanterv megjelenéséhez kötődtek Magyarországon. Az Organisations-Entwurf 116. §-ának rendelkezése nyomán a korábban több-kevesebb rendszerességgel megjelent tanulói névjegyzékek, amelyek tartalmazták az iskola tanulóinak neve mellett a felekezeti hovatartozást és az elért érdemjegyeket (ún. Érdemsorozat), beépültek az iskolák tematikailag folyamatosan gazdagodó évi jelentéseibe. /9/ Az 1860-as évek végétől a tanulók iskolai viszonyait ismertető adatokon túl rendszeressé vált az ún. statisztikai kimutatás közzététele, amelyben — elszakítva a névjegyzéktől — publikálták az iskolák tanulóinak felekezeti, nyelvi viszony szerinti illetve lakhely szerinti megoszlását is. Az értesítőknek a tanulók felekezeti hovatartozása jelölésére használt kategóriái a dualizmus időszakában teljes mértékben igazodtak a népszámlálások kategóriáihoz, a nyelvi viszonyokra vonatkozó statisztikai közlések — a kor liberális szemléletének megfelelően, de eltérve az 1869. évi népszámlálás felvételi rendszerétől — a tanulók anyanyelvnek vallott nyelv szerinti megoszlását tartalmazták a beszélt nyelvek szerinti megoszlással együtt az 1883. évi középiskolai törvény életbelépésének időszakáig. Ettől az időponttól kezdve a beszélt nyelvek szerinti kategorizálás redukálódott a " csak magyarul beszél -beszél magyarul " kategóriapárra. A tanulók lakhely (" illetőség ") szerinti megoszlásának kategóriái (helybeli, megyebeli, más megyebeli, Horvát és Szlavón országbeli, más állambeli) sajnos kevéssé hordoznak elemzésre ma is felhasználható tartalmat. A közoktatási minisztérium főfelügyelete alá tartozó középiskolák (állami és római katolikus fenntartású) a minisztérium intencióinak megfelelően az 1878/79. tanévtől a statisztikai adatközlések sorába beiktatták a tanulók szüleinek " polgári állása " szerinti megoszlását is. Az utonóm felekezetek felügyelete alá tartozó középiskolák ezt a szempontot az 1881/82. tanévtől vették fel statisztikai adatközléseik sorába. /10/ Mielőtt azonban a középiskolai tanulók szüleinek törvényes gyámjainak) polgári állása — később foglalkozása — címen kialakított adatközlések kategóriái által felvett módszertani problémákra rátérnénk, be kell kapcsolni az oktatási statisztika egy másik szintjét. Az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk 148. §-a értelmében a vallás- és közoktatásügyi miniszter évi jelentésében számolt be az országgyűlésnek a közoktatás állapotáról. A 1870-től periodikusan megjelent kiadvány publikálta az egyes középiskolák főfelügyeleti hatóságai által szolgáltatott statisztikai adatgyűjtések országos összesítéseit is — az alsó illetve felsőfokú tanintézetek eltérő rendszerű adataival egyetemben. /11/ A VKM évi jelentései az iskolai értesítőkkel összefüggő forráscsoportot alkotnak, mivel az országos statisztikai összesítések az értesítőkben is közölt iskolai adatgyűjtésre alapozódtak — így, megfordítva, az iskolai értesítők statsztikai adatanyaga az országos összesítés intézményenkénti bontásának tekinthető. E forrásszintnek a jelentőségét a dualizmus időszakában nehezen kezelhető
