Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
V. HIERARCHIA, BÜROKRATIZÁLÓDÁS ÉS MOBILITÁS A 18-19. SZÁZADBAN - 5. Szili Ferenc: A műszaki és az adminisztratív tisztviselők élet- és munkakörülményei a MIR Kaposvári Cukorgyárában a két világháború között
433 filozófiáján nevelkedve egy demokratikusabb, a kor igényeihez jobban igazodó vezetési stílust valósított meg. Tekintélyét szakmai tudása, európai műveltsége, valamint emberi tulajdonságai alapján vívta ki. A gyárban lévő értelmiségiek most már "oxigénhez " jutva szabadabb légkörben dolgozhattak. Novacsek nem kis szerepet játszott abban, hogy a háború végnapjaiban a németek sem a gyárat, sem pedig az alkalmazottakat nem tudták evakuálni. A nyilas hatalomátvétel után letartóztatták, majd néhány napig internálták. így nem véletlen, hogy a felszabadulás után ismételten ő állt a gyár élére. Személyéhez is köthető, hogy a cukorgyár volt az első üzem Kaposváron, amelyben megindulhatott a termelés. Novacsek beosztottjai és munkatársai körében népszerű volt, az államosítás után azon kevés vezetők közé tartozott a gyárban, aki továbbra is a vezetésben maradt, 1958-ban nyugdíjaztatásáig a gyár főmérnöke volt. Sommásan összegezve az értelmiségről kapott negatív és pozitív adatok alapján kirajzolódott előttünk egy olyan kép, amely korántsem volt csupán kaposvári jelenség. A tőke a szellemi és a fizikai munkát egyaránt kizsákmányolta, termelés-centrikus irányba ösztönözte az alkalmazottait. Mivel a termeléshez .a gazdasági szakismeretek maximumát várta el tőlük, ezirányú továbbképzésüket még anyagi áldozatok árán is biztosította. A kulturális és politikai tevékenységben való elmélyülést azonban már nem tette lehetővé, így a tisztviselői réteg a beszűkült világnézeti horizontjával mindig megkésve az események után kullogot. Sem a helyi, sem pedig az országos társadalmi feszültségek megoldásához nem tudott alkotó módon hozzájárulni. A nemzetközi konfliktusokhoz pedig legfeljebb provinciális szinten tudott hozzászólni. A fenti jelenség nemcsak a tisztviselői réteg szempontjából volt tragikus, hanem össztársadalmi szinten még inkább. Ezzel magyarázhatjuk, hogy a progresszió táborához közülük csak kevesen és megkésve tudtak csatlakozni. JEGYZETEK /1/ Országos Levéltár. Magyar Általános Hitelbank. Z. 58-256. sz. Jelentés a MIR-nél 1943 augusztus és szeptember hónapokban megtartott revízióról. 1. 1. Matlekovits-Szterényi : Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota. 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. Ipar, kereskedés, közlekedés. Bp. 1898. VIII. kötet. 193. 1. Kanyar József : Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Történelmi Olvasókönyv. Kaposvár, 1967. 468-470. 1. /2/ Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság Kaposvári Cukorgyára és finomítója. 1894-1934. Kézirat. Ös szeállította : a gyár műszaki vezetősége. Kaposvár 1934. 414. 1. " /3/ Somogy Megyei Levéltár (Továbbiakban SML.) Kaposvári Cukorgyár iratai 1894-1950. Általános Szolgálati Szabályzat a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság tisztviselői és alkalmazottai részére. /4/ SML. Kaposvári Cukorgyár iratai 1894-1950. Tisztviselők és alkalmazottak bérjegyzéke 1924-1944. A táblázatos kimutatást elkészítettük. /5/ U.o. A százalékos számításokat elkészítettük.
