Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
I. CSOPORTOK, KÖZÖSSÉGEK, EGYESÜLETEK A 18-19. SZÁZADBAN - 3. Bősze Sándor: Az egyesületek mint forrástípusok és ezek kutatása – Különös tekintettel a dualizmuskori Somogyra
kérdés. Csak ezek megválaszolásával értékelhetjük a Somogy megyei egyesületek jelentőségét és működésük tanulságait. Természetesen az eddigi vizsgálatok alapján is lehet, napjainkra is vonatkozotatható megállapításokat tenni. A bevezetésben említett széles tevékenységi körbe nyugodtan bevehetjük a társaságok osztálytudatot és közösséget megtartó, önszervező erejét, továbbá az alapszabályok által is dokumentált demokratikus gyakorlatot. Szinte közhelyszámba megy az a megállapítás, hogy hazánkban nem voltak hagyományai a közéleti demokráciának. A források alapján megállapítható, hogy ennek egyik keretét éppen az egyesületek biztosították. Ezt bizonyítja Eötvös Józsefnek a népnevelési egyletek ügyében tett 1867-es felhívását követően 1868 elején alakult Babócsai Alsójárási Népnevelési Egylet példája is. A megalakulást megelőző vitában Németh Endre rk. plébános a felekezeti elkülönítést javasolta. A többség, Barla Szabó József ref. lelkész vezetésével — az erők egyesítése érdekében — a vallási megkülönböztetés ellen szavazott. /4/ Németh a többség akarata előtt fejet hajtva a katolikus papok közül legtovább — haláláig — az egyesület tagja maradt, mert legfőbb célja az volt, hogy " ...egyáltalán legyen népnevelés egylet... " a vidéken. /5/ Az egyesületek demokratikus gyakorlatával kapcsolatban el kell mondani, hogy az állami befolyás általában csak közvetett mértékben érvényesült. Ennek mértéke többek között a működés gördülékenységén volt mérhető. Ennek bizonyítására maradjunk továbbra is a népnevelési egyleteknél! Eötvös említett felhívásában egyértelműen kimondta: ezeknek a köröknek oly területeken legyen közvetítő szerepe az államigazgatás és a közösségek között, ahol az állam keze meg van kötve, mint pl. a helyi egyházi iskolák esetében. A felhívás progresszív célokat tartalmazott korrekt megfogalmazásban. Az országban majd félszáz népnevelési egylet alakult, s mindezek ellenére — talán a spontán lelkesedés hiányában — közülük csak a babócsai élt meg viszonylag hosszabb időt. Az egyesületek belső önszervező mechanizmusainak, fejlődésüknek és történeti gyökereinek kutatása az egyik legfontosabb feladatunk, hisz ezek, főleg a falusi körök esetében feudális gyökerekre vezethetők vissza (hegyközségek, legeltetési társulatok). De érdemes odafigyelni az egyletekben meglévő érdekazonosságok erejére is. Ki vitatná az érdek szerepét pl. a Balatonszemesi Fürdőegylet esetében. Díszelnöke gróf Hunyady József, a szemesi birtok tulajdonosa volt. A grófnak, az egyesület tájainak és a község lakosainak érdeke azonos volt: az idegenforgalom fellendítése és a pihenés körülményeinek jobbátétele. S ebbe az érintettek, mint ingatlannal rendelkezők, egyénileg is beleszólhattak. Eredménye: parkosítás, közellátás, partvédelem, vasútállomás, stb lett. Vagyis hallatlan ösztönző körülménnyé vált az egyéni és a közösségi erő találkozása. Az 1880-as évek Magyarországában kibontakozó magyarosító törekvések egyik bázisaként emlegették a közművelődési egyesületeket. A sonogyi 1891-ben alakult a főispán szoros közreműködésével. Az egyesületi tevékenységet azonnal megkezdték a Drávamenti horvátok körében. Az ország más részein lévő egyesületek is aktívan dolgoztak, pl. a Temesvári Magyar Nyelvterjesztő Egyesület névmagyarosítás! akciót indított, /6/ vagy a Nyitra székhellyel létrejött Felvidéki Közművelődési Egyesület a többiekhez hasonlóan nagyarányú óvodaalapításokat kezdeményezett a nemzetiségi falvakban. A köztudatban eddig kialakult kép azonban némiképp módosul, ha belelapozunk a felvidéki egyesület igazgatóválasztmányának jegyzőkönyveibe. /7/ A szlovákok által alapított Pozsonyi Közművelődési Egyesület kérésére ugyanis segítettek a " hazafias célú tót nyelvű művek terjesztésében ", vagy " a közművelődési egyesület által kiadott ,Vlast' a ,Svet' című hazafias képeslap terjesztése érdekében tett elnöki intézkedések helyeslő tudomásul vetetnek es különösen a kör- es községi jegyzők lesznek felkérendők a terjesztésekre;...tekintve a kérdéses néplap rendkívüli
