Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
IV. A POLGÁRI TÁRSADALOM BÁZISA, IDEOLÓGIÁJA – TŐKÉS RÉTEGEK, NEMESSÉG - 9. Szécsényi Mihály: A szélsőjobboldal társadalmi bázisa az 1935-ös debreceni választásokon
370 A városiasodás, a modern közigazgatás intézményei és hivatalnokrétege, a kereskedők, a tehetősebb polgárok, a zsidóság központban történt letelepedése után, a kis és középbirtokos gazdák, a kisiparosok jelentős része, a belváros széleire — a régi városárok környékén épült utcákba " szorult " vissza. Az Erzsébet, a Teleki, a Honvéd és az Eötvös utcák környékén, a Mester, a Csapó, a Rákóczi, a Hatvan és a Miklós utcáknak a központtól távolabb eső szakaszain húzódtak meg az őstermeléssel foglalkozók, a történelmi városmagon belül. Még a 30-as években is a debreceni tímáripar központja a " szélen " elhelyezkedő Wesselényi, Teleki, Vigkedvű Mihály és természetesen a Tímár utcák környéke. /28/ A Magyar Nemzeti Szocialista Párt választási kampányához, az 1935 januárjában a város külterületén — Kismacson és Halápon — megtartott gyűlések kapcsán fűzött érdemi megjegyzést a debreceni Vitézi Szék kapitánya, ún. Nemzetvédelmi helyzetjelentésében: " Bár a hallgatóság itt sem volt nagy, mégis megállapítható, hogy a tanyai lakosság nagyobb érdeklődéssel viseltetik a" nemzetiszocialistajnozgalmak iránt, mint a városi ". /29/ Äz Ondódon március 11-én tartott gyűlésen 60-70 kisgazda vett részt és "az látszott, hogy ragaszkodnak a Nemzeti Szoc. eszmékhez... " /30/ Az egymást követő választási gyűlések színhelyei a város peremterületei is: a Nyilastelep, a Csapókert, a Homokkert, a Téglavető, a Kishegyesi út. Az 1935. április 3-4-én tartott választásokat a Független Kisgazdapárt megóvta. Az új választásokat október 27-28-ra tűzték ki. A szélsőjobboldal a számára kedvező eredmények ismeretében folytatta tömegbázisa kiépítését. 1935. május 8-án Halápon, 16-án Nyilastelepen, 22-én Nagyhegyesen, 23-án és Bihari telepen, majd augusztusban Elepen és Kishegyesen létesített a nemzetiszocialista párt fiókcsoportot. /32/ Az őszi választási küzdelemben a szélsőjobboldal ismét a külterületekre összpontosított. Kishegyes, Nagyhegyes, Elep, a Bellegelő területei, Gáll-dülő, Fáy dűlő, Kádár düllő, a Mikepércs felé eső tanyavilág, a várostól keletre Bánk, Pac, Haláp, Nagycsere környékének tanyái a gyűlések színhelyei. A résztvevők: " gazdák, mezei munkások és vákáncsosok. Látszott a jelenlévőkön, hogy legnagyobb számban a pártnak már beszervezett tagjai ": szögezi le a korabeli jelentés. Ä kertseg területén, a Homokkert, Csapokért, Vargakert, Nyulas, a Bihari telep, Kerekestelep, a Boldogfalvi kert gyűlésein elsősorban a " munkás és iparos osztályhoz tartozók " a résztvevők. A Téglavetőben földmunkásokból, ä Hadházi Zsigmond telepen " kizárólag egyszerű munkásokból és munkásnőkből " tevődött össze a hallgatóság. /337 A választási küzdelem nem mindenütt alakult simán. Az egyik nyomortelepen, a Téglavetőben 1934. november 24-én létrehozott fiókcsoportját 1935. január 26-án megszüntette a Magyar Nemzeti Szocialista Párt, mert " olyan magatartást kezdtek tanúsítani, melyért a pártvezetőség felelősséget nem vállalhatott, s azzal nem is azonosította magát " (utcai megmozdulások, tüntetések rendezésének kívánása). /34/ A választások egyik esélyesének tekintett Független Kisgazdapárt — a választást lebonyolító adminisztráció hibájából — nem indulhatott, és ezért ősszel meg kellett ismételni az egész procedúrát. /35/ Az esélytelennek kikiálltott nemzetiszocialisták ugyanakkor sikerrel összegyűjtötték a szükséges ajánlásokat és politikai értelemben rendkívül előnyös helyzetbe kerültek. A kormánypárt és a szociáldemokraták által egyaránt hevesen támadott Független Kisgazdapárt vezetése szavazóit — más alternatíva hiányában — közvetve, a politikai erejüket tekintve ismeretlen
