Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
IV. A POLGÁRI TÁRSADALOM BÁZISA, IDEOLÓGIÁJA – TŐKÉS RÉTEGEK, NEMESSÉG - 8. Tímár Lajos: Várostörténet, városföldrajz és családtörténet
360 reggelente a friss tejet az " úri családokhoz ". A baromfitartást is a módosabb családok igényei szerint alakították. 1938 decemberében pl. 44 kövér pulykát és 17 kövér libát adtak el. A családi gazdálkodás ritmusát és jellegét a piac hullámzásai mellett az évszakok változása is meghatározta. A gazdálkodást nyomon követő feljegyzésekben mindig szerepelt: mikor mentek ki a birkák, a szarvasmarhák és a lovak a Hortobágyra. Ugyanakkor a háztartásra vonatkozó adatok is világosan jelzik, hogy az 1930-as évek végére a család/ életmódja már elszakadt a hagyományos életforma normáitól és szokásaitól, a "ne költsünk semmire ha nem muszáj " elvtől. A család ugyan továbbra is a felesé'g által saját lisztből sütött kenyeret ette, azonban a boltban a szappan és a keményítő mellett rendszeresen mosóport, sőt fogkrémet is vásárolt. A konyhát sem az egyhangú zsíros ételek jellemzik már. A gazdaasszony egyre gyakrabban főzőolajjal főz. Sőt a feleség néha már a " dauerra" sem sajnálja a pénzt. Az 1938. évi családi feljegyzések szerint a tiszta pénzmegtakarítás 2.000 pengőnnyi (Azonban ebben az évben a család 1.000 pengőt nyert sorsjeggyel!). A következő években is folytatódott a vagyonfelhalmozódás, s ennek az eredménye, hogy 1942-ben már 42 kh saját földje van Molnár Andrásnak. Vagyis " módosgazda " lett szép tanyabirtokkal, két szép pár lóval és illő fogattal, a városban pedig takaros házzal. A 50. évét betöltő Molnár András — annak ellenére, hogy egyik fiát hentesnek " tanította ki ", a másik pedig készen állt a gazdálkodás továbbvitelére -- mégsem elégedett ember. " Boldogság csakha meghalok — írta — az égben lesz meg. Az-az egy volt, túrni-szenvedni tudtam egész éTetemet ". /5/ " JEGYZETEK I. Az alföldi "nagyváros" társadalmának térbeli sajátosságai /1/ Erdei Ferenc : Magyar város. Atheneum. é.n. 52. p. Ill David Berteaux (ed.) Biogrhaphy and Society: The Life History Approach in The Social Sciences (Beverly Hills: Sage 1981) 171. p. /'/ Allan Pred : Place as Historically Contingent Process. Annales of American Geographers, vol 74. 1984. 287. p. II. A város funkcionális övezetei III Ránki György : Várostörténet és történetírás. In: Várostörténeti konferencia. Debrecen, 1977. 6. p. /2/ Losonczy Ágnes: Életmód időben és térben. Gondolat Könyvkiadó, Bp. 1978. 169. p. /•*/ Féja Géza : Debrecenbe kéne menni. In: Magyar haláltánc. Szépirodalmi Kiadó, Bp. 1984. 154. p. /4/ Sápi Lajos : Debrecen település- és építéstörténete. Debrecen, 1972. 80. p. Mendöl Tibor : Általános településföldrajz. Akadémiai Kiadó, Bp. 1963. 370. p. Mendöl Tibor : Berufliche Struktur und Stadtbild als Merkmale des stadtischen Charakters in Ungarn. Ungarische
