Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
IV. A POLGÁRI TÁRSADALOM BÁZISA, IDEOLÓGIÁJA – TŐKÉS RÉTEGEK, NEMESSÉG - 7. Marjanucz László: A szegedi zsidó burzsoázia gazdasági vállalkozásai a 19. század második felében
előtt tartó örökösödési nyilatkozatot. Eszerint ők örökölték a hagyatéki leltárban felvett 50 Ft készpénzt, a Gresham biztosítónál elhelyezett 1.000 Ft és a Palánkban lévő ingatlan felét. Az érdekelt felek közt létrejött "osztályos egyezség ", valamint a rokonok ajánlata alapján e javadalmakat az özvegy haszonélvezeti jogával a kiskorú örökösök között egyenlő arányban tulajdonjogilag átadták. Lengyel Lőrincné egyúttal a bíróság tudomására hozta, hogy " úgy az ő, mint gyermekei érdekében az örökösödés jogcímén a Lengyel Lőrinc cé g változatlan elnevezéssel szándékozik folytatni az üzletet ". A" cég családi irányítása persze per procura minőségben fia kezében volt. Egy, az anyja által írt meghatalmazás teljes halamat adott neki a cég ügyeinek intézésében a tulajdonos akadályoztatása esetére. Lengyel Győzőnek ezt az alkalmazott vállalkozási státuszát emelte a bíróság társtulajdonosi szintre, mikor eleget téve az özvegy kérésének töröltette üzletét az egyéni cégjegyzékből, s átíratta a társas cégek listájára 1892-ben. A változatlan elnevezésű új társas cég egyforma képviseleti joggal felruházott tagjai voltak: Lengyel Lőrincné, Lengyel Győző és Lajos. Alaposabb vizsgálatot igényelne annak kiderítése, hogy a szerződéssel szabályozott szülö-gyermek-testvér vállalkozás motívumai között milyen súllyal szerepelt az üzleti siker élménye, illetve a családi hírnév és a közösség megőrzésének szándéka. Nem csökkentette az üzlet dinamikáját, viszont egyszerűsítette a viszonyokat az, hogy édesanyjuk 1898-ban kilépett a társulásból, felszámolta társbirtokosi jogait. Azonban bekapcsolódott a testvéri együttesbe, az addig önálló aradi bútorkereskedést vezető Lengyel Manó, vállalatát fiókteleppé leminősítve, de a szegedi központ egyforma cégjegyzési és képviselei joggal rendelkező társtulajdonosaként. A feleség fontos szerepvállalását figyelhetjük meg a híres Patzauer Miksa féle likőrgyár történetében is. Ez a vállalkozás sem nélkülözte az üzlet családi hátteréül szolgáló rokoni összefonódásokat. Ebben az esetben a szeszgyáralapító felesége (May Matild) testvérével, a szegedi pénzvilág ismert alakjával, May Miksa bankárral szövetkezett. Az 1876-ban alapított üzem vezetésében 1888-ban következett be változás, mikor a férj értesítette a bíróságot, hogy " nőjét" bízta meg az üzlet korlátlan vezetési jogával, mert szélhűdés következtében nem tudja a jobb kezét használni. Patzauer Miksának 1900. április 18-án bekövetkezett halála után felvett vagyonleltárban összesen 164.825 korona ingó és ingatlan érték szerepelt. Az üzleti árúknak, felszereléseknek, értékpapíroknak és követeléseknek felét az özvegy mint közszerzeményt magának igényelte, mely az örökhagyó örökösei elismertek. Az ingóságok másik felét, illetve a hagyatéki ingatlanokat a nagykorú örökösök között egyenlő arányban osztották fel, de megterhelték az anya életfogytig érvényes haszonélvezeti jogával. Valószínű, hogy a nagykorú örökösök (Sándor szegedi, dr. Bácskai Albertné budapesti és Reisinger Sándorné aradi lakosok) beleegyezése a családi vagyon szülői kezelésébe is inspirálhatta a feleséget, hogy tovább vigye férje szeszvállalkozását. Miután " a hagyaték felett létrejött osztályos egyezség " a cég tulajdonjogát özv. Patzauer Miksánéra ruházta, ezzel korábbi cégvezetői jogosultsága tárgytalanná vált, s azzal fiát, Patzauer Sándort bízta meg. Az örökhagyó, nejével közösen készített végrendeletében meghagyta, hogy kiskorú fiának a nagykorúság elérése után, lányának pedig férjhezmenetelekor az anya köteles 40-40.000 Koronát kifizetni. Ennek biztosítására 80.000 Korona kamatmentes tőkeértékig bekebelezték a zálogjogot a hagyatéki ingatlanokra, mégpedig a haszonélvezeti jog előtti elsőbbséggel. Ilyen részletes, szigorú következetességgel megszerkesztett, a családtagok és az üzlet érdekeit egyaránt figyelembe vevő örökösödési nyilatkozatok, " osztályos egyezségek " szép számmal akadnak a cégbírósági akták között. Sajnos, hogy keveset tudunk meg ezekből magáról az üzletmenetről, a vállalkozás ipargazdasági paramétereiről: foglalkoztatottak létszáma, kereset, termelési index, stb. Azonban így is értékes információkat nyerünk a szegedi gründolások személyi-gazdasági indítékairól, a működés jogi-társadalmi feltételeiről.
