Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
IV. A POLGÁRI TÁRSADALOM BÁZISA, IDEOLÓGIÁJA – TŐKÉS RÉTEGEK, NEMESSÉG - 6. Lakatos Éva Mária: Négy generáció a polgárosodás útján – A báró Berzeviczy-Szmrecsányi család 1830 és 1985 között
RENDI TÁRSADALOM — POLGÁRI TÁRSADALOM 1. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI MÓDSZEREK ÉS FORRÁSTÍPUSOK SALGÓTARJÁN, 1986 Lakatos Éva Mária: NÉGY GENERÁCIÓ A POLGÁROSODÁS ÚTJÁN — A BÁRÓ BERZEVICZY-SZMRECSÁNYI CSALÁD 1830 ÉS 1985 KÖZÖTT A családkutatás helye a társadalomtörénetben A történelemkutatás, ezen belül a társadalomtörténet egyre növekvő érdeklődéssel fordul a történelmet mindennapjaiban "csináló" , megélő, elszenvedő ember, az egyén és az egyének alkotta kis csoportok magatartásának, hétköznapjainak, szokásainak rekonstruálása és leírása felé. E terület kutatói módszere még nem állt össze egységes rendszerré, de már kirajzolódnak olyan területek, melyek -- ez ideig inkább a történettudomány segédtudományaiként számontartva — manapság mintha előbbre léptek volna, és nemcsak hagyományos területük és módjuk eredményeinek beépítésével, hanem módszereik újabb szempontú, látószögű alkalmazásával próbálnak hozzájárulni egy új típusú történelemszemlélet kialakításához. Mindenek előtt a családtörténeti kutatásokra gondolok. A családkutatás, az ősök keresése, a gyökerek kiásásának közelmúltban feltűnő divatja olyan társadalmi jelenség, mely önmagában is alapos társadalomlélektani tanulmány tárgya lehetne. Amire azonban fentebb utaltam, ott a családkutatás nem cél, hanem eszköz. Ilyen értelemben azonban a családtörténeti kutatásoknak még nincs egységes terve, módszere, még nem álltak össze önálló diszciplínává. Ez természetes is, hiszen minden egyes kutatás tárgya egyedi, és igen nagy számú eseti kutatásra van szükség ahhoz, hogy kialakulhassanak az általánosítható módszertani eljárások. Nagymennyiségű eseti kutatás szükséges ahhoz is, hogy a családkutatás — egyediségén túllépve — eredményei felhasználhatók legyenek bizonyos múltbeli társadalmi jelenségek, folyamatok általánosítható, szintetizáló megfogalmazására. Ez utóbbi kérdés is számtalan módszertani problémát sejtet. Jelen kutatásom kísérlet, csekély hozzájárulás a társadalomtörténet és a családkutatás összekapcsolására. A család bemutatása A kutatott család a magyar középbirtokos nemesség Felvidéken honos nemzetségeinek leszármazottja. A későbbiekben 0. generációként említett házaspár a Sáros megyei Berzeviczyek bárói ágának és az Árva megyei Szmrecsányiaknak utódai. Berzeviczy Mária , (1819-1888) ~ az első generációt alkotó tizenhat testvér édesanyja — báró Berzeviczy Vince (1781-1834) és Szinyei Merse Anna (1794-1875) egyetlen gyermeke, aki leányágon örökölte atyja címét és birtokát. Férje, Szmrecsányi Odjön Eugén (1812-1887) földbirtokos, ősi liptói és árvái birtokos család gyermeke. Ha áttekintjük a két család terebélyes családfáját, kitűnik, hogy mindkét família, évszázadokra visszamenőleg, a Felvidék megyéiben, elsősorban Sárosban, a Szepességben, Liptóban és Abaúj-Zemplénben élt és e vidékekről házasodott.
