Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
IV. A POLGÁRI TÁRSADALOM BÁZISA, IDEOLÓGIÁJA – TŐKÉS RÉTEGEK, NEMESSÉG - 5. Kövér György: Egy kereskedő-bankár kapcsolatrendszere – Kohen I. I. 1869-es csődperének tanulságai
324 A családi, rokoni kapcsolatok hálózata Kohen Ignácz 1856. május 6-án " mózesvallásu ritus " szerint kötött Pesten házasságot Figdor Emmával. (A Kohen és Figdor család leszármazását Id. a II. sz. táblázatban.) A házasság révén Kohen Ignácz köré egy Bécstől Szegedig húzódó rokonsági háló szövődött, amelynek csomópontjába Pest a leágazások révén került. Kopcsényi születésű apósa egy apai ágon Bécshez gravitáló internacionális gyapjúkereskedelmi vállalkozás pesti lerakataként a tolerált Kadisch Joachim vejeként 1832-ben került Pestre. /16/ S bár az após 1852-től önálló nagykereskedő céget jegyez Pesten, az 1869-es csődiratokban csak magánzóként szerepel. A Figdor családon belüli rokonság szorosságának értelmezésére élesen világít rá Figdor Klára elmebeteggé nyilvánításának ügye. /17/ Az orvosi vizsgálatot ugyanis " számos rokonok unszolására " a nagybácsi Figdor Zsigmond kérte, a szintén helyben élő es Figdor Zsigmonddal, valamint saját vejével haragban levő édesanya (Figdor szül.: Heller Sarolta) is elismerte tulajdonképpen ezt a jogát és csak a feljogosítottak körét igyekezett szűkebbre venni, azzal az érveléssel, hogy " nevezett folyamodó úr és Bécsben lakó két fivérén valamint itt helyben Goldberger Simonnál férjnél lévő leányomon kívül egyéb közeli rokonok (Kiemelés ~ K G"y5 nincsenekT Figdor Zsigmond pesti lányait tehát már nem számította a közeli rokonok közé és nyilván azok férjeit (Leopold Ignácot és Kohen Ignácot) sem. A gyám végül a nagyapai végrendelet végrehajtásával megbízott bécsi cég (I. Figdor & Söhne) akkori főnöke Gustav A szegedi Kohen-Pollák famíliában első látásra a kétszer is előforduló nagybácsi-unokahug házasság ötlik szembe. Ez azonban nem számított ritkaságnak abban a korban. Kohen Ábrahám első házasságából származó fiai (Károly révén a Basch-okon keresztül még a Wodiánerekkel is távoli rokonságba kerültek) az ötvenes évek első felében Pesten nyitottak nagykereskedést, /18/ "Kohen testvérek " címen. Féltestvérük, Ignác ugyan követi a mobilitási pályát, de Önálló céget alapít. Pedig semmilyen viszály nincs közöttük, ezt jól bizonyítja, hogy esküvőjén Károly a násznagy, /19/ és végrendeletében /20/ Jakab is " kedves testvéreként " emlékezik meg " Naczi "-ról, sőt Kohen Johannát is " Mutter é-ként emlfti. Kohen Ignác a házasságkötés után önálló lakásban élt feleségével és lányaival, nukleáris családja körében. A házassági-szerződésben, amit a leendő hitveseken kívül Kohen özvegy édesanyja és Figdor Zsigmond írt alá, a 20.000 konvenciós forint hozomány mellé a férj 10.000 forint hitbért biztosított nejének. Az 1869-es csődleltárba felvett tárgyak közül a feleség csak a női szobabútor, a zongora és a konyhaneműek iránt " jelentett be tulajdoni igényt ". Kohen I. I. üzleti döntéseit tehát formálisan a család nem befolyásolta. A cég a rövidlejáratú hitelkapcsolatok rendszerében (folyószámladósságok, váltókövetelések, lombardkölcsönok" ) Ha azonban a csődeljárás során Kohen I. I. ellen bejelentett követelések dzsungeléből próbáljuk meg a rokoni kapcsolatok szerepét és jelentőségét kielemezni, másfajta megállapításra kell jutnunk. Természetesen Kohen Ignácz legnagyobb hitelezője nem a rokonság volt, hanem a Creditanstalt pesti fiókja (911.159 forintos lejárt követeléssel), azonban ennek fedezetéül el volt zálogosítva Kohen dohánykészlete, kukoricája és értékpapírjainak 80 %-a. A legtöbb Váltókövetelést a Niederösterreichische Escomptegesellschaft nyújtotta be, ezek zöme azonban (az összegből és az értékmegjelölésből láthatóan) szintén
