Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
IV. A POLGÁRI TÁRSADALOM BÁZISA, IDEOLÓGIÁJA – TŐKÉS RÉTEGEK, NEMESSÉG - 5. Kövér György: Egy kereskedő-bankár kapcsolatrendszere – Kohen I. I. 1869-es csődperének tanulságai
RENDI TÁRSADALOM — POLGÁRI TÁRSADALOM 1. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI MÓDSZEREK ÉS FORRÁSTÍPUSOK SALGÓTARJÁN, 19B6 Kövér György: EGY KERESKEDŐ-BANKÁR KAPCSOLATRENDSZERE (KOHN I. I. 1869-ES CSÖDPERÉNEK TANULSÁGAI) Bevezető fogalom-értelmezés A "kereskedő-bankár " terminus nem használatos a magyar gazdaságtörténeti irodalomban. A~z angol " merchant banker " tükörfordításaként alkotott szóösszetétel tehát indoklásra szorul. Az angol kifejezés egyrészt az eredetre utal: A " kereskedő-bankárok " pénzügyi műveletei zömmel kereskedelmi tranzakciókból nőttek ki és maguk a személyek is a kereskedelemben kezdték karrierjüket. Másrészt viszont megkülönböztetésül szolgál a " tiszta " bankároktól, akiket azután privátbankárokként emlegettek, szembeállítva őket a részvénytársulatokkal. A magánbankárok főként betétek kezelésével foglalkoztak s ez rendszerint bankjegykibocsátással kapcsolódott össze. /1/ Ráadásul egészen a legutóbbi évekig csaknem minden kereskedő bank preferálta a " kereskedő " elnevezést. /2/ Az európai kontinens országainak- többségében, ahol a bankjegykibocsátás állami monopólium vagy szigorú állami jogosítvány kérdése volt, nem találni megfelelőjét az angol bankárnak. A szárazföldi magánbankár lényegében a szigetországi értelemben vett kereskedő-bankár. /3/ A Rajna-vidék bankárjai még jóval"azután is néha " bizományosnak " vagy egyszerűen " kereskedőnek " nevezték magukat, hogy főfunkciojukka a bankügyletek váltak. /4/ Az osztrák magánbankok többsége is nagykereskedő házak cégére mögött működött. /5/ A pesti adólajstromok és címjegyzékek alapján ítélve a terménykereskedelem és a banküzlet összefonódása nálunk is gyakori volt. /6/ Kohen I. I. nemcsak eredetét tekintve volt kereskedő, hanem míg a cégjegyzékben " Produktenhandler "-ként szerepelt, a csödiratok között található váltók jelentős része fizetőhelyként a " Bankhaus "-at említi. /7/ Ez indokolja az adekvát terminológia megválasztását. A kereskedő-bankár egyszerre jelent céget és személyt. Céget, mely üzleti kapcsolatban áll a gazdaság térbeli rendjében, ágazataiban és szerveződési szintjein különböző pontokon elhelyezkedő más cégekkel, vállalatokkal, A személy pedig családi, rokoni kapcsolatokon keresztül épül be a tágabb társadalmi térbe és hierarchiába. A primer gazdaság- és társadalomszerveződési egységek egymásnak való megfeleltetése révén (cég, vállalkozás illetve család, rokonság) kívánjuk egy kereskedő-bankár társadalom-gazdasági kapcsolatrendszerét feltérképezni. A csődiratok elemzésének lehetőségei és korlátai Amikor az 1869-es " kis válság " idején, november 2-án, Kohen I. I. fizetésképtelensége miatt csődöt kért maga ellen, akkor az 1861-es országbírói értekezlet határozata értelmében Magyarországon lényegében ismét az 1840: 12. te. volt hatályban csődtörvényként. Nem kívánjuk a törvény sajátosságait és fogyatékosságait elemezni, /8/ forrásunkat, a törvényes eljárás során
