Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
IV. A POLGÁRI TÁRSADALOM BÁZISA, IDEOLÓGIÁJA – TŐKÉS RÉTEGEK, NEMESSÉG - 3. Kosján László: A gazdasági elit Nógrád vármegyében a dualizmus korában (A polgárosulás tendenciái, hordozóik)
302 között azzal is, hogy néhányuk lakóhelyük gazdag kereskedőinek leányait veszik feleségül). A losonci vállalkozói elit A polgári átalakulás Losoncon haladt előre legjelentősebb mértékben. Néhány virilis az 1910-es években önerőből, az itt felhalmozódott vagyonokból indít több figyelemreméltó vállalkozást. A számtalan kezdeményezés mozgatója néhány losonci virilis, éppen ezért " losonci vállalkozói " csoport névvel illettük a következőkben jellemzendő embereket. Tevékenységüket többek között jelzi egy házépítő rt., és a hozzá kapcsolódó téglagyárak alapítása és sikeres működtetése, továbbá egy igen rövidéletű gyufaipari rt. alapítása is. A vállalkozó szellem még az üveggyártásba történt bekapcsolódást is meghozta. A losonci tőkéscsoport számára valószínű, mintaként szolgált a Losonc mellett lévő, már említett üvegipari központ. Az üvegipari vállalkozás kifutására sajnos már nem volt idő, hiszen ezt már 1916-ban alapítják. A többi vállalkozás is az igiO-es évek elejét jellemzik. Ekkorra halmozódnak fel olyan polgári vagyonok, amelyek már-már felvehetik a versenyt a nagybirtok gazdasági erejével is. A vállalkozói csoport egyik motorja Rakottyai György zománcozó edénygyáros, de szervezőtehetségével, tekintélyével minden vállalkozás részese Török Zoltán, a nem mindennapi pályát befutott nyugalmazott főispán is, aki természetesen szintén virilis. Továbbá ide sorolható a gyógyszerészként induló Halas Gyula, aki aztán különféle vállalkozások egész sorozatával előkelő helyen lesz a virilisek között is. ö minden valószínűség szerint Balassagyarmatról is a nagyobb lehetőségek kedvéért költözik a dinamikusan fejlődő Losoncra. Ott találjuk még a szeszkereskedőből szeszgyárossá váló Herczog Ignácot is. Mindannyiuk között a legfigyelemreméltóbb figura Rakottyai György, aki 1892-ben alapítja üzemét. Ez ekkor még részvénytársaság formájában működik, s az alapítók mind losonci polgárok. Az " amerikai típusú ember " — ahogy a kortársak jellemzik az irigyelt és csodált Rakottyait — aztán az 1900-as évek végére az országosan is számottevő, több mint 700 főt foglalkoztató gyár egyedüli tulajdonosa lesz, és az említett többi vállalkozás motorja. 1913-ban bekövetkezett halála után Gyula fia lép az apa örökébe, nemcsak a vállalkozásokban, hanem a GYOSZ helyi szervezetében is, sőt a helyi református egyház világi gondnoka, az iskolaszék elnöke is lesz. i A losoncihoz mérhető előretörést, gazdasági erőt, csoportosulást más települések virilisei nem mutatnak. + -H + Dolgozatunk a polgárosulás tendenciáit és hordozóit foglalta össze igen röviden. A legnagyobb adófizetők között jelentős szerkezeti átalakulásról nem beszélhetünk. Az imént érzékeltetett tendenciák az 1910-es évekre teljesednek ki, s a szerkezet elmozdulása tapasztalható a polgári fejlődés irányába. A történelem menete azonban nem kedvezett a folyamat kiteljesedésének, s így nem tudhatjuk meg, hogy az ígéretesen kibontakozó losonci, illetve salgótarjáni polgári átalakulás, amelyet észlelhettünk a legnagyobb adófizetők vizsgálatakor is, milyen további gazdasági, társadalmi és tudati átalakuláshoz vezetett volna, milyen további változásokat indukált volna először szűkebb, majd tágabb környezetében. Illetve felbontotta volna-e a nagybirtok dominanciáját?
