Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
III. NAGYBIRTOK ÉS NÉPESSÉGE, PARASZTI TÁRSADALOM – PARASZTI CSALÁD - 8. Soós László: Egy eladósodott kisbirtokos paraszti család hiteltörlesztési esélyei a két világháború között a Dél-Alföldön
RENDI TÁRSADALOM — POLGÁRI TÁRSADALOM 1. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI MÓDSZEREK ÉS FORRÁSTÍPUSOK SALGÓTARJÁN, 1986 Soós László: AZ ELADÓSODOTT KISBIRTOKOS PARASZTI CSALÁD HITELTÖRLESZTÉSI ESÉLYEI A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT A DÉL-ALFÖLDÖN A magyar mezőgazdaságra nehezedő adósság az első világháborút követő inflációs években jelentéktelen összegre zsugorodott. Ez az állapot csak rövid ideig tartott, mert az 1925. évben a mezőgazdaság helyzetét már közel 110 millió pengő teher súlyosbította, amely összeg az 1931. év végére elérte az 1716 millió pengőt. /1/ A 20-as évek második felében a mezőgazdasági hitelfelvételre jellemző: /2/ 1./ Az eladósodás átlagos évi 300 millió pengős növekedése többszörösen túlszárnyalta az első világháború előtti teherszaporulat ütemét. 2./ A hitelek kamatlába az 1914 előttihez képest 3 %-kal nőtt. 3./ Az inflációs időszak viszonylag könnyű adósságtörlesztése olyan nagyságú kölcsönök felvételére ösztönzött, amilyent a gazdasági szükségszerűség nem indokolt. 4./ A birtokosok a rendelkezésükre álló hiteleknek csak egy részét fordították jövedelmük növelését megalapozó beruházásokra. Eme időszakban felvett kölcsönök visszafizetésének anyagi megalapozása a gazdasági válság következtében nem valósulhatott meg. A válság hatására a mezőgazdasági termények árai visszaestek, például a búza árfolyama 1929 és 1931 között 60 %-kal csökkent. Ebben a helyzetben további gondok forrásává válhatott a gazdasági beruházások hatékonyságát rontó agrárolló, amely 1930-ban már megközelítette a 30 százalékot. /3/ Az adósok fizetőképességének gyors romlását jelzi, hogy 1928-ban egy 30-35 %-ig megterhelt birtok helyzetét a törlesztések szempontjából elfogadhatónak ítéltek, de 1932-ben már a 15 %-os teher esetén is a föld minden haszna a hitelezőhöz vándorolt. Az alábbiakban egy konkrét hitelfelvételt kísérünk nyomon, különös tekintettel arra, hogy a bank javára milyen nagyságú eltérés mutatható ki a betáblázott és az adós által ténylegesen felvett kölcsönösszeg között, továbbá az adott földterület kitermelte-e azt az értéket, amely a tőketörlesztéshez fedezetet nyújthatott. A jelzálogkölcsön feltételei a hitelképesség tükrében F. Schriffert József gyulai lakos 1928 tavaszán hosszúlejáratú kölcsönért folyamodott a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. vezetőségéhez. A bank megbízottja szerint a kérelmező jelzálogra felkínált 47 holdas birtoka a Gyula község határában elterülő ún. Pejréten található. A földterületből 3B hold minősült szántónak, és 9 hold legelőnek. Jelentős értékként tartották nyilván a községben lévő 1144 négyszögöles telket, amelyen az adósjelölt lakóháza kapott helyet. A négy kiskorú gyermeket eltartó családfő birtokát, a holdankénti 1200
