Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
III. NAGYBIRTOK ÉS NÉPESSÉGE, PARASZTI TÁRSADALOM – PARASZTI CSALÁD - 4. Knézy Judit: Egy gazdasági utasítás az 1780-as években a csurgói uradalmi alkalmazottak munkakörének és bérének korrigálásáról, s ennek tanulságai
222 Jelentős megtakarítást remélt az instrukció írőja a pásztorok számának csökkentésével is. Arről írt, hogy: 11. Mivel a másfél évvel ezelőtti időben három csapatban járó csurgói gulyát utóbb a "tinógulya" kettéválasztásával és a tehenek közé vételével "csakkét c sapatban járatj ak", a számadó gulyás konvencióját meg kell takarítani, Ss Szentgyörgy naptól őszig, amikor "külön -őriztetik a tinókat ", ezek mellé az egyik ügyesebb bojtárt szükséges odarendelni, szólt az utasítás. Ezután érdekes összehasonlítást tett a somogyi és zalai legeltető marhatartás körülményei kőzött: " >.vSomogyban a legelő bővebben vagyon, mint-Zalában és a téli szükség szalma és sássos- széna nem oWdög^s légyen,- egyébiránt is a számadó ^gullásoR olly bujtárokat tartanak,- akiknekmarhájok "vagyon, _hogy valami olly _kár5 okoznának, azok a marhákbul a M. Uraságnak"kárát Kipótolhassák ". A három falka mellett levő pásztoroknak Összesen 42 marha tartását engedélyezte, kevesebbet, mint 1781-ben. S hogy visszaélés ne legyen, elrendelte, hogy a konvencionális tabellán fel kell tüntetni a "pásztorok előtt levő marhák számát" . 12. A "csurgói schwaiceria" mellett csak három pásztort tartottak, fizetésüket a bivalygulyáséhoz mérten állapították meg, de mivel a bivalygulyát visszarendelték Keresztúrra, ezzel megszűntették a bivalyos fizetését is. Ezzel párhuzamosan a csurgói " scbwajcerosét " a keresztúrihoz mérve kevesebbre javasolták «rután. (Nyilvánvaló, hogy Korábban a bivalytehenek fejesében és tejük feldolgozásában is segédkeztek). 13. A kanászok számáról a következőt határozták: amíg "apró malacok és göböl SvV.borjuk>v. /21/ nincsenek... két csapatot őriznek ", amelyik évben makk van, olyankor külön járnak a " göböl marhák" , külön a " ritjeg marhák" , külön "a maglók apró malacaikkal _együtt ". Amikor malacoznak a göbék, RiT bojtárnak kell az ólaknál lennie. Égy sereg " sörtvéles marha " mellé nem elegendő két öregbojtár, három szükséges, "noha a gazda- maga is vigyáz a marhákra ". Módosul az is, hogy mennyi sertést tarthatnak a kanaszdk, mert ezzel Is visszaélések történtek: "mikor a makknak ideje szolgál, -a kanászok annyival több malacokat szoktak meghadni és nevelni."hogy néha 180 vagy 200 malaccal is a sereg^ megszaporodik"^ A csurgói kanászbojtároknak az eddigi 6 " öreg " és a 6 malac helyett 3-3-at, a gazdának a 12 " öreg " és 12 malac helyett 9-9-et engedélyezett, tehát összesen az eddigi 36 helyett" csak 24-et tarthattak ettől kezdve. /22/ 14. Szükségtelennek ítélte a "majomé " további alkalmazását is a gazdasági utasítás, mivel az uraság csak ritkán tartózkodik Csurgón. A majoménak addig az volt a feladata, hogy a szobákra, s az ott lévő " mobiliákra " (bútor, berendezés) vigyázott, a textíliákat mosta, aratás idején pedig a munkásoknak kenyeret sütött. Elbocsájtásával ezeket a feladatokat megosztják: nagy dologidőre 1-2 hónapra olyan parasztasszonyt kell fogadni, aki kenyeret süt a munkásoknak. /23/ A "tiszttartóné asszony magára önként fogja fölvállalni a szobákra és a fehér ruhára való gondviselést " -- hangzik finomított formában az egyéb feladatokkal kapcsolatos rendelkezés. 15. Végezetül a cselédek szénajáradékával kapcsolatos tennivalókról esik szó. Ez azért jelentős, mert az 1780-81. évi konvenciós tabella meglehetősen elnagyoltan érinti ezt a kérdést, s a megadott számszerű adatok még nem mutatják milyen minőségű szénát kapnak és ki hordja be számukra. Az utasítás elmondja, hogy amelyik cselédnek a konvenciós tabella szerint széna jár, azokét a hajdúk takarítják be, de nem elsőrendű szénatermő helyről, hanem: " ...allyább való rétekből, allyas házhety egy legföljebb két kaszára való.- ha vagyon ... erdő széleken vagy_szűrük - között V ahol a széna nehezen szárad és káros helyen... " Azoknak a cselédeknek, akiknek rüm jeleztek ä tabellán fizetésük részeként szekérszám való szénát — pl. bivalyosoknak, kocsisoknak stb. — engedélyezi az uradalom, hogy a "gabonák között való tófénekeket " lekaszálják maguknak, s egy szekérre való szénát biztosítsanak, "mjűlyel csak egy tehenet is ki tarthassák a télből". A magasabb beosztású alkalmazottaknak (ispán, pintér, kovács,
