Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
II. NEMESEK, POLGÁROK, ETNIKUMOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 8. Nemes Lajos: Eger város társadalmi rétegződése 1720-tól a 18. század végéig
RENDI TÁRSADALOM — POLGÁRI TÁRSADALOM 1. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI MÓDSZEREK ÉS FORRÁSTÍPUSOK SALGÖTARJÁN, 1986 Nemes Lajos: EGER VÁROS TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉSE 1720-TÓL A 18. SZÁZAD VÉGÉIG A város népességét, lakosságának társadalmi összetételét elsősorban egy forráscsoport, az adóösszeírások alapján vizsgáltam. A forrásbázis ilyen leszűkítését elsősorban az tette szükségessé, hogy a 18. századi magyar városok története az egyik legelhanyagoltabb területe a magyar történetírásnak. Összehasonlításra is alkalmas, részletes és alapos várostörténeti monográfiák hiányában e korszak feltárásában legfeljebb arra törekedhetünk, hogy néhány jelentősebb város társadalmi fejlődésének sajátosságait, annak főbb tendenciáit tisztázzuk. Csak több város párhuzamos vizsgálata során nyerhetünk olyan összehasonlításra is alkalmas alapanyagot, mely a részletekbe menő kutatáshoz újabb szempontokat, a nyert adatok értékeléséhez biztos támpontot ad. Az ilyen vizsgálathoz szükséges forrásanyag a magyar városok levéltáraiban igen kevés van, s ha igen, akkor a leggyakoribbak ezek közül az adóösszeírások. /1/ Még kevésbé találunk adatokat egy-egy város demográfiai viszonyaira. Néhány " canonica visitatio ", elvétve néhány lélekösszeírás adatait leszámítva csak egyetlen egy, az egész országra kiterjedő népszámlálás van a 18. században, az úgynevezett II. József-féle népszámlálás. /2/ A magyar városok közül talán Eger az egyetlen, melynek levéltára a 18. század elejétől a 19. század közepéig (1720-1850) minden évből hiánytalan, azonos szempontok szerint elkészített összeírás-sorozattal rendelkezik. /3/ Pozitívumuk ezeknek az összeírásoknak, hogy nagy tömegű, viszonylag gyorsan feldolgozható adatmennyiséget tartalmaznak a város társadalmi s gazdasági életében legaktívabb szerepet játszó rétegekről. Fő hiányosságuk viszont az, hogy a lakosságnak csak szűk körére, körülbelül 1/4 részére terjednek ki. /4/ Problémát jelentett számomra az, hogy mely évek összeírásanyagát vizsgáljam, milyen időmetszeteket válasszak. Az ésszerűség azt diktálta volna, hogy egyenletes időközök, 10-20 éves periódusok összehasonlításával mérjem le a végbement fejlődést, viszont a vizsgálati célok kitűzése mást diktált. Meg kellett vizsgálnom a város életében meghatározó szerepet játszó polgárság és az egyre jobban előtérbe kerülő nemesség helyzetét a város társadalmán belül. Kiderült, hogy erre a vizsgálatra csak az 1727. és az 178B/89. évi összeírások alkalmasak, természetesen ezek is csak kiegészítő forrásokkal együtt. Tekintettel arra, hogy előadásom egyik céljának tekintettem azt, hogy vázoljam a város gazdasági életét döntő mértékben meghatározó szőlőtermesztés, továbbá az e mellett jelentős fejlődést elért kézművesipar és a társadalmi rétegződés kapcsolatát, ezért további forrásként felhasználtam még a II. József-féle " kataszteri összeírás " földkönyvi anyagát, valamint az 1720-as, 1730-as, 1735-ös, 1740-es, 1745-ös, 1750-es, 1755-ös, 1759/60-as, 1764/65-ös, az 1770-es, 1775-ös, 1779/80-as, 1784/85-ös, 1794/95 és az 1799/1800-as év adóösszeírásait is. /5/ A források ismertetése után mostmár vizsgáljuk meg azt, hogy hogyan fejlődött a város társadalma az 1727. és 1789. évi összeírások tükrében. Eger 1727. évi adóösszeírásában 1730 személyt vettek fel. Ezek közül 1685-öt (97,40
