Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
II. NEMESEK, POLGÁROK, ETNIKUMOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 7. Darkó Jenő: Görögkeleti egyházszervezet és népesség a 18. században Magyarországon
163 /6/ Mind a 18. századi közjogi irodalomban használt " graeci ritus non uniti " kifejezést mind a 19. századi görögkeleti megjelölést többen sérelmesnek tartják. Vö.: Nilles, M., i. m. I. 443. o. /7/ Megjegyzendő, hogy az összeírásokat készítő hatóságok nem voltak következetesek, amikor az egyes parókiák esetében a magasabb egyházi elöljáróságot kellett megjelölniük. Székesfehérvár jelentésében azt olvassuk, hogy az ottani parókia a budai görög nem egyesült püspökséghez tartozott, amelynek 1765-ben Oionysios Novákovics volt a püspöke. (OL C. 77. Lad. 161. Fase. 11. Nr. 45.) Ugyanakkor viszont Pest megye jelentéséből megtudjuk, hogy a Szentendrén rezidens budai, vagy más néven szekcsői püspök Dionysios Novákovics egyúttal erdélyi püspök is, aki helyett a teendőket Sofronij Kirilovics vikárius és grábóci archimandrita látta el. (Uo. Nr. 28.) Pest város viszont azt írta, hogy mivel tudomása szerint egyetlen görög rítusú püspök sincs, annak okáért az ilyen püspökök alá tartozó parókiák számát nem ismeri. (Uo. Nr.12.) Ezzel szemben Győr város elöljárósága úgy tudta, hogy a dunántúli parókiák: Komárom, Buda, Székesfehérvár, Esztergom, Rácalmás, Százhalombatta, Csobánka, Budakalász, Pomáz, Izbég, Adony, Dunapentele és Szentendre a szentendrei püspökség egyházközségei. (Uo. Nr. 30.) Somogy megye szintén Szentendrét jelölte meg püspöki székhelyként. (Uo. Nr. 4.) Az 1785. évi összeírás már egységesebb képet mutat a görögkeleti egyházról. Megjegyezzük azonban, hogy Nógrád megye nem küldött részletes jelentést, csupán annyit írt, hogy a megyében "Balassagyarmaton, Losoncon, Szécsényben, Füleken, Rimaszombaton, Ipolyságon és Palánkon laknak nem egyesültek" (OL C. 77. Lad. 165. fasc. 63.) - Ugyanakkor Tokajban találunk a karlócai metropólia fennhatósága alá tartozó parókus mellett egy másikat, aki a kijevi püspökséghez tartozik, ő a Tokajban lakozó oroszok hitellátásával foglalkozik. Az oroszok létszámát nem tudjuk megállapítani, mert hazátlanok valtak. (Uo. fasc. 50.) - Egyházszervezeti szempontból — egyben az unió kérdése szempontjából — figyelemre méltó, hogy az általános gyakorlattól eltérően Szentendrén a püspöki székesegyház kivételével a többi egyházközségben (Pozsarevácska, Boldogasszony, Hopovácska, Úrszineváltozása és Izbég) szolgáló parókusok szőlőik után dézsmát fizettek az esztergomi érseknek, míg a püspöki székesegyház parókusai a kilencedet fizették a földesúrnak. (Uo. Lad. 161. fasc. 11. Nr. 28.) /8/ Regulamentum Illyricum Mariae Thereziae, quod in Regnis Hungáriáé,... commoranti non unito clero graeci ritus ... sequendum érit prout status laicus dicti ritus ad idem observandum adstringetur. Viennae 1777. /9/ Uo. /10/ A budai püspököt rendszeresen szentendreinek, egy ízben szekcsőinek mondják. Vö. 7. jsz. /11/ Regulamentum Illyricum /12/ OL C. 77. Lad. 161. Fasc. 11. /13/ OL C. 77. Lad. 165. /14/ Uo. Fasc. 25. /14a/ Uo. Fasc. 94.
