Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
II. NEMESEK, POLGÁROK, ETNIKUMOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 4. Láczay Magdolna: A Rétköz nemesi társadalma a 18-19. században
RENDI TÁRSADALOM — POLGÁRI TÁRSADALOM 1. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI MÚOSZEREK ÉS FORRÁSTÍPUSOK SALGÓTARJÁN, 1986 Láczay Magdolna; A RÉTKÖZ NEMESI TÁRSADALMA A 18-19. SZÁZADBAN A Rétköz Szabolcs — Szatmár megyének egy olyan tájegysége, melynek határát korábban a Tisza jelölte ki, hiszen a lecsapolás előtti állapotok szerint kanyarulatának ölében, mintegy ártereként látogatta. A földrajztudomány számos ritka jelenséget tett már közzé e tájról, a lakosságának múltja azonban nem megy olyan régre vissza, noha a 18-19. századi viszonyok vizsgálata szerint a történelme is sokkal régebbi erők utóéletét mutatja. Mintegy harminc település tartozik a Rétközhöz, melyek nemcsak természeti adottságaikban mutattak hasonlatosságot, hanem abban is, hogy valamennyi település múltja a honfoglalás, az Árpád-kor idejéig nyúlik vissza. Erre a neveik is utalnak, és ahogy a történeti- etimológiai kutatások eredményei bizonyították, lakossága a honfoglaló magyarsághoz csatlakozó népek szinte valamennyiét egy-két helység kiterjedéséig itt megőrizte. Találunk bessenyőket, szlávokat a magyarok mellett, de akadnak török eredetű helyneveink is, amik feltehetően a mohamedán vallásúak jelenlétére utalnak. írott forrásaink és a fentiek arról is tanúskodnak, hogy egykor ez a terület a gyepűhöz tartozó vidék volt, ami azt jelentette, hogy a fiatal állam királyi megyéjében a várjobbágyság itt kiváltságul és feladatul kapta, hogy fegyvereivel védje a határt. A későbbi korok történetéből azonban nem a teljességet, csupán egy problémakört érintünk ebben a dolgozatban. Nevezetesen, az itt élő nemességről szeretnénk megtudni, milyen számban éltek itt, arányuk az összlakossághoz mekkora volt, a megye társadalmához miképpen viszonyult, kiváltságuk és vagyoni helyzetük milyen sajátosságot mutat. A kérdésekre azonban nem könnyű a választ megadni, hiszen a nemesi összeírások szűkössége, össze nem egyeztethető volta nehezíti a kutató dolgát. Készültek természetesen itt is nemesi összeírások, mint másutt, csakhogy ezek itt sem teljesek, vagyoni hátteret ritkán közölnek, de ha van is ilyen, az sem terjed ki mindenre, amihez még hozzátartozik, hogy az adóztatástól, a katonáskodástól rettegő nemesség a későbbi korokban szándékosan igyekezett kimaradni az efféle conscriptiőkból, A források " megszólaltatásának " legjobbnak vélt módszereivel igyekszik a dolgozat a fenti kérdésekre választ kapni. Első nagy statisztikusunk, Fényes Elek, 1839-es Összeírásából tudjuk, hogy ő a Rétközben 28.467 lakost számlált. /1/ Az 1848-as adatai (1851-ben megjelent könyvének adatgyűjtési lapjai 1848-ból maradtak meg), több esetben nagyobb változásokat mutatnak, vagyis a természetes szaporodáson túlmutató adatokról árulkodnak. Pl. Gégény lakossága a közel 10 év alatt 153, Kék községé 160 fővel szaporodott, Rádé viszont 81 fővel csökkent. Ezzel csak jelezni kívánjuk, hogy szükséges a forrásismeret és a kritika mellett esetleg egyéb okokat is keresni, és ezt az eltérést jelzésként kezelni. A Szabolcs megyében készített nemesi összeírások közül a legrészletesebbnek talált katasztert 1793-ban készítették. Célja, hogy megtudják, kik élvezhetnek
